2. Fejezet: A küzdelem folytatódik

A kohótelepen sok minden volt, ami előnyt és hátrányt is jelentett mindenkinek. Bár nem tudtuk felmérni a terepet mivel pár perccel később Helryx előlépett és kijelentette, hogy a csapatokon belül mind a négy harcos, aki képes folytatni a harcot öt percet kap, hogy kidolgozzák a stratégiájukat.

- Most mi lesz? – kérdezte aggodalmaskodva Noli – Raanu volt az, aki a leginkább értett a tűzhöz kötődő területekhez, de ő most lesérült és nem tudhatjuk, hogy ők mire képesek.

- Ki mondta, hogy csak Raanu ismeri ki magát a tűz területeken? – mondtam elmosolyodva.

- Úgy érted…? – kérdezte Dekar.

- Igen úgy. Ha visszaemlékeztek Takron volt az én mesterem és ő ugye bár tűz elemű toa. A kiképzésem szinte minden napját Ta-metruban töltöttem. – Éppen, hogy megytudtuk beszélni a stratégiánkat Helryx felszólított minket és az ellen fél csapatát.

- Kérem a két csapatot a Toa Mata tagjait Tardukot, Nolit Dekart és Photokot, és a Hordika csapat tagjait Kanerrát, Muakát, Ramát és Manast, hogy lépjenek a küzdő térre. Harcosok ez a forduló egy hirtelen halál kör lesz vagy is a küzdelem utolsó vérig folyik. – Ezt meghalva Manas akiből azt a hihetetlenül nagy gyilkolási vágyat lehetett érezni elmosolyodott. – Harcosok készüljetek fel. Kezdjétek a harcot. – Észbe sem kaptam és Manas már a fejem fölött volt, ahogy Tarduk, Noli és Dekar feje felett Kanerra, Muaka és Rama voltak.

- Ez nagyon gyors! – mondta Noli.

- Ne aggódjatok, csak egy kicsit kell visszatartanunk őket amíg, kiötlök valamit! – mondtam bíztatva a többieket miközben éppen, hogy ki tudtam kerülni Manas csapását, hogy lenne csapja a fejem.

- Hiába minden erőfeszítés toa. Úgy is meghaltok. Időt spórolnátok meg, ha most önként halnátok meg. – mondta Manas egy gonosz vigyorral az arcán.

- Azt te csak hiszed. Dekar most. – Dekar ezt meghallva biccentett és ez hirtelen mozdulattal kikerülte a hordikát akivel éppen viaskodott és egy pontos mozdulattal hozzá vágta egy méretes roncshalmazba. Majd pedig Tarduk felé fordult és jelezte neki, hogy folytassa a tervet. Tarduk nekifutott és szélerejét használva ugyanabba a roncskupacba irányította Kanerrát ahova Dekar Ramát. Végül Noli és én is betereltük Muakát és Manast a roncsrakásba.

- Ennyi lenne a nagy tervetek toa. Nem gondoljátok, hogy ilyen könnyű lesz minket legyőzni. - Ó dehogynem. - Válaszoltam magabiztosan és egy fénysugarat lőttem a hordikák felé amitől a roncsok olvadásnak indultak majd pedig Dekar két szikla darabot dobott az olvadt protodermiszben levő hordikáknak. Ez után Tarduk a szélerejét használva kiemelt az egyik kohóból némi forró lávát és azt is rá zúdította a forró lávát. Majd végezetül Noli megszilárdította a forró lávát és ezzel örökké fogságra ítéltük a hordikákat.