BIONICLE

Vulcanus ostroma

�rta Greg Farshtey


SZEREPL�K BEMUTAT�SA

ACKAR
Falu: Vulcanus
Foglalkoz�s: Glatorian
Fegyverek: L�ngkard; t�vises Thornax vet�
Ackar igazi legenda a Glatorianok k�zt, �s Certavus �ta val�sz�n�leg a legtapasztaltabb harcos. Az ut�bbi id�ben �gyess�ge hanyatl�snak indult. Noha m�g mindig Vulcanus legjobb harcosak�nt tartj�k sz�mon, mostan�ban �j Glatorianok k�pz�s�vel t�lti az id�t.

FERO
Falu: Roxtus
Foglalkoz�s: Csontvad�sz
Fegyverek: Kard; t�vises Thornax vet�
Fero egy m�lyen tisztelt �s rettegett tagja a Csontvad�szoknak, a Bara Magna sivatag�ban k�borl� nom�d rabl�knak. Ak�r egyed�l, ak�r t�rzs�vel, keresked�karav�nokat, Glatorian utaz�kat �s falvakat t�mad meg.

GELU
Falu: Iconox
Foglalkoz�s: B�relhet� fegyveres �r; egykori Glatorian
Fegyverek: J�gkaszabol�; t�vises Thornax vet�
Gelu lelem�nyes, f�rge �s mindig a gyors hasznot hajh�ssza. Glatoriank�nt meglehet�sen sikeres volt. Amikor a Skrall kifosztotta Atero v�ros�t, Gelu "visszavonult", �s a sivatagot �tkelni v�gy� Agori utaz�k mell� szeg�lt fegyveres k�s�r�nek.

GRESH
Falu: Tesara
Foglalkoz�s: Glatorian
Fegyverek: Pajzs; t�vises Thornax vet�
Gresh egy ifj� Glatorian, aki nemes, okos �s nem t�ri a csal�kat vagy a tolvajokat. Sz�mos fontos k�zdelmet nyert Tesar�nak. Gresh �gy v�li, a Glatorian felel�ss�ge, hogy ne csak a jutalom �rdek�ben harcoljon.

KIINA
Falu: Tajun
Foglalkoz�s: Glatorian
Fegyverek: K�tfej� p�raszigony; t�vises Thornax vet�
Kiina Bara Magna t�rt�nelm�nek legkiemelked�bb n�i Glatorianja. Szellemes �s temperamentumos, ugyanakkor h�s�ges bar�tja azoknak, akiket tisztel. A legk�zelebb Ackar �s Gresh �ll hozz�.

MALUM
Falu: Nincs
Foglalkoz�s: Egykori Glatorian
Fegyverek: L�ngkarmok; t�vises Thornax vet�
Malum egykoron nagyra becs�lt Glatorian volt Vulcanus faluj�ban. Egy m�rk�z�s sor�n k�s�rletet tett ellenfele meg�l�s�re, miut�n az m�r megadta mag�t. B�ntet�sk�pp Malumot sz�m�zt�k falv�b�l.

METUS
Falu: Iconox
Foglalkoz�s: Glatorian toborz� �s edz�
Fegyverek: J�gcs�k�ny; pajzs
Metus k�t dologban jeleskedik: Az els� a tehets�ges Glatorianok felismer�se. A m�sodik az alkudoz�s. Tehets�get keresve j�rja a sivatagot, �s k�l�nb�z� falvakb�l sz�rmaz� Glatorianok k�zt rendez m�rk�z�seket.

RAANU
Falu: Vulcanus
Foglalkoz�s: Faluvezet�
Fegyverek: T�zpenge; pajzs
Raanu Vulcanus vezet�je. Mindent megtesz n�pe biztons�g��rt. Ez egyre nehezebb� v�lik h�la a sivatagban porty�z� Csontvad�szoknak, a kop�rs�gokban megb�v� �hes Voroxnak, valamint az �szakr�l lev�ndorl� brut�lis Skrallnak.

STRAKK
Falu: Iconox
Foglalkoz�s: Glatorian
Fegyverek: J�gb�rd; t�vises Thornax vet�
Strakk a Spherus Magna konfliktus egyik veter�nja. Azokban a neh�z �vekben megtanulta, hogy csak mag�r�l gondoskodjon. Glatoriank�nt sem v�ltozott. P�nz�rt k�zd, �s b�rki�rt k�sz bevetni fegyver�t, aki k�sz fizetni �rte.

TARIX
Falu: Tajun
Foglalkoz�s: Glatorian
Fegyverek: Iker v�zpeng�k; t�vises Thornax vet�
A legend�s Certavusszal egy�tt Tarix volt Bara Magna Glatorian rendszer�nek egyik alap�t�ja. Az �l� Glatorianok k�z�l egyed�l Ackar nyert t�bb Glatorian bajnoks�got, mint Tarix.

VASTUS
Falu: Tesara
Foglalkoz�s: Glatorian
Fegyverek: K�gy�m�rges karom; t�vises Thornax vet�
Vastus parancsnokk�nt m�k�d�tt a Spherus Magna h�bor�ban. Miut�n a visz�ly egy borzalmas katasztr�f�ba torkollott, Vastus esk�t tett, hogy gondoskodni fog Tesara n�p�nek �r�k�s biztons�g�r�l.


EGY

Fero meg�ll�totta Skirmixet, �s k�rbep�szt�zta a l�t�hat�rt. Kev�s mozg�s volt ezen a napon Bara Magna homokj�ban. Itt-ott egy-egy Zesk m�szott el� a homokb�l valami ehet� ut�n kutatva. D�gev� madarak k�r�ztek az �gen, v�rva, hogy valamit leter�tsen a h�s�g. A sivatag �ress�ge nem volt meglep� dolog. A nap magasra h�gott, �s egyed�l az eszel�sek �s bolondok mer�szkedn�nek ki ilyenkor.
�m a p�nc�los harcos nem volt se �r�lt, se h*lye. Feronak dolga volt. A nap ezen szak�ban utazni k�nyszer�l� lovasok vagy karav�nok csak lassan haladhatnak – t�l lassan, hogy elker�lj�k az elsz�nt vad�szt.
Ellen�rizte fegyverzet�t. Peng�j�t homok karcolta, �s sz�z meg sz�z csata nyom�t hordozta mag�n, de m�g mindig borotva�les volt. Egy Glatorian edz�ar�na romjai k�zt tal�lta m�g r�gen. Egy kis szerencs�vel a mai nap is sikeres vad�szatra juttatja.
Sziklaparip�ja morgott. Nem szeretett egy helyben �llni. Teste k�pes volt h�teni mag�t, de csak akkor, ha mozg�sban volt. Fero �ppen el akarta ind�tani h�tas�t, amikor Skirmix elkezdte r�zni a fej�t �s egym�shoz csattogtatni �llkapcsait. Az �llat zs�km�nyt �rzett.
Ak�rcsak minden Csontvad�sz�t, Fero szemeit is egy m�sodik p�r szemh�j v�dte a napt�l. Behunyta �ket, lecs�kkentve a nap ragyog�s�t. Igen, volt odakint valami, messze nyugatra. Mag�nyos j�rm�, amit Agori falusiak vez�reltek Iconoxb�l. Oldal�n egyetlen egy Glatorian lovagolt, akit Fero azonnal felismert.
Gelu, mondta mag�ban a Vad�sz. Teh�t ez a vad�szat egyszerre lesz munka �s �lvezet.

A Gelu nevet hordoz� Glatorian ma meg volt mag�val el�gedve. M�g az extr�m h� �s az alatta l�v� homoki cserk�sz b�ze sem volt k�pes t�nkretenni hangulat�t. V�gt�re is a gazdagg� v�l�s �tj�n lovagolt.
Bara Magna javar�sz�n az elm�lt napok r�m�lomba ill�k voltak. Az �szaki falvak hossz� �veken �t fesz�lt viszonyban �ltek Roxtus-szal, a Skrall �szaki v�ros�val. A Skrall harcosok val�s�ggal uralt�k az ar�n�t, ha Glatorian k�zdelmekre ker�lt sor, de �ltal�noss�gban betartott�k a szab�lyokat, �s tiszteletben tartott�k a t�bbi falu jogait. Mostanra mindez megv�ltozott.
A v�ltoz�s fokozatosan t�rt�nt. A Skrallok els�k�nt a Tajunhoz vagy Vulcanushoz hasonl� helyeket kezdt�k kih�vni viadalokra, hogy elnyerjenek b�rmit, kezdve a fegyver- �s szersz�mt�rakt�l az o�zisokhoz �s kereskedelmi �tvonalakhoz val� hozz�f�r�sig. Mivel Bara Magna n�pei n�zetelt�r�seik rendez�s�re a Glatorian harcokra hagyatkoztak, k�ptelens�g volt visszautas�tani a Skrall kih�v�sokat. A harcok mindig ugyan�gy v�gz�dtek: a Skrall nyert, �s elvette, amit akart.
Ezt k�vet�en egyre agressz�vabbakk� v�ltak. A n�lk�l kezdt�k eltulajdon�tani a f�ldeket �s er�forr�sokat, hogy az ar�n�ban megk�zdtek volna birtokl�suk�rt. Amikor harcra ker�lt sor, n�ha meg is �lt�k ellenfeleiket, k�s�bb olyan kijelent�seket t�ve, hogy a Glatorian hal�lok csak "sajn�latos balesetek" voltak. Mindek�zben a falvak k�zt utaz� Glatorianoknak fokozatosan nyomuk veszett. Val� igaz, a puszta mindig vesz�lyes hely, de t�l sokan t�ntek el ahhoz, hogy v�letlenr�l lehessen sz�.
A dolgok az Atero v�ros�ban rendezett �vi Glatorian torn�k elj�vetelekor �rt�k el cs�cspontjukat. Mindenki azon t�n�d�tt, mi t�rt�nik, miut�n a Skrall harcosok nem �rkeztek meg, hogy r�szt vegyenek a torn�n. V�laszukat megkapt�k, amikor egy hadseregnyi Skrall nyomult be a faluba, megsemmis�tve a nagy ar�n�t, �s sz�mos Glatorian �let�t kioltva. V�get �rtek azok a napok, amikor a Bara Magna t�rsadalom tagjainak tettett�k magukat. A Skrall h�bor�t deklar�lt.
Ami egyeseknek katasztr�f�t jelentett, m�sok �ppen abb�l h�ztak hasznot. Gelu az Agori keresked�karav�nok �s egy�b utaz�k test�r�nek �llt. Esk�t tett, hogy megv�di �ket a Skrall fosztogat�kt�l, �hes Voroxokt�l, Csontvad�szokt�l �s b�rmely m�s vesz�lyt�l. Egyszersmind arr�l is gondoskodott, hogy mindig el�re megkapja a fizets�g�t.
A homoki cserk�sz horkantott, �s fel�gaskodott. Gelu l�tta, mi�rt: egy lezajlott csetepat� nyomai voltak itt. T�r�tt fegyverek �s �sszez�zott p�nc�ldarabok hevertek sz�tsz�rva a homokban. A cserk�sz hal�lt szimatolt, �s nem tetszett neki a szag.
A hint�n utaz� falusiak feh�rebbre s�padtak, mint p�nc�lzatuk. L�tfontoss�g� cikkeket sz�ll�tottak Tajunba. Az oda j�r� karav�nok a Csontvad�szok els�dleges c�lpontjaiv� v�ltak. Az utols� h�rom, amely Glatorian k�s�r� n�lk�l indult �tnak, nem �rkezett meg.
- Nyugalom – mondta Gelu. – Az elm�lt k�t h�t alatt egy tucatszor megj�rtam az utat. Egy p�r Zesk gy�jt�get�n k�v�l semmi harcolnival�ba nem futottam.
A vezet� b�lintott.
- Ezt mondd a keresked�knek, akik itt vesztek el.
- Homoktengerek – vetette fel Gelu. – Viharok. Net�n sziklaoml�sok, ha a hegyekben mentek. Rengeteg idekint a vesz�ly – nem csak a Skrall �s Csontvad�szok.
Ez, term�szetesen, csak a fele igazs�g volt. Rengeteg veszedelem lakozott a pusztas�gban, az id�j�r�st�l a vadvil�gig. �m a Tajunt megc�lz� keresked�ket a Csontvad�szok szedegett�k le, �s ezt mindenki tudta. De minek hozn� fel a t�m�t? Megf�leml�ten� a kuncsaftot. �s a r�m�lt kuncsaft visszafordul, �s a fizets�get k�veteli.
A hint�t h�z� Spikit fenyeget�en sziszegett. K�tfej� h�ll�szer�s�g volt, nem t�l gyors, de sz�v�s �s agressz�v. Am�g rendesen etetik, a hal�lig k�pes v�delmezi egy szekeret. Ellenben ha �hesen hagyod, felfalja az �rud, a kocsit �s t�ged, nem felt�tlen�l ebben a sorrendben. Ha egy Spikit morog, az csak k�t dolgot jelenthet: vesz�lyt �rz�kel, vagy kihagyott egy �tkez�st.
Gelu �tkutatta a homokot. Szemei matt f�men megcsillan� napf�nyt sz�rtak ki. Tudta, hogy egy Csontvad�szt figyel. A j� h�r, hogy csak egy volt. A rossz h�r, hogy ez az egy is el�g volt, hogy komoly gondot okozzon.
A Glatorian higgadt, egyenletes hangon besz�lt, a n�lk�l, hogy az Agorihoz fordult volna.
- Ha jelt adok, sipirc, amilyen gyorsan a k�tfej� k�pes h�zni. Nyugaton homokvihar gy�l. Ha kell, abban majd elb�jhattok. Majd �n is megyek.
- Mi az? – k�rdezte az egyik falub�li. – Vesz�lyben vagyunk?
- Agori, ti m�r az el�tti is vesz�lyben voltatok, hogy Bara Magn�nak holdjai lettek. Tegy�tek, amit mondok.
A Csontvad�sz m�r mozg�sba lend�lt, a magas d�n�kr�l v�gtatott le. Gelu ki�lt�st hallatott, �s az Agorik elind�tott�k a szeker�ket. Gelu v�rt egy kicsit, hogy megbizonyosodjon r�la, m�r el�g messze j�rnak, miel�tt odalovagolt volna a Vad�sz el�.
Mire el�rte Ferot, Gelu a viszontl�t�s keser� mosoly�t viselte mag�n. Kettej�k nem egyszer m�rte �ssze erej�t az elm�lt hetek alatt. N�ha Fero sikeresen sz�tverte a karav�nt, �s ellopta vagy elpuszt�totta az �rut. M�skor Gelu s�rtetlen�l kimenek�tette klienseit. A kem�ny �ton tanulta meg, milyen, ha az Agori vele egy�tt harcol. Ink�bb b�zza �ket a sivatagra, minthogy szembe�ll�tsa �ket Feroval.
- M�r r�g elt�nnek, mire mi ketten befejezz�k – mondta Gelu.
- Honnan gondolod, hogy nem v�r r�juk m�g t�bb Csontvad�sz? – felelt Fero.
Gelu felnevetett.
- Egy kisebb vagyont cipelnek �lelem, p�talkatr�szek �s b�rmi egy�b form�j�ban, mit Tajunban �rt�kes�thetnek – �s te nem szeretsz osztozni.
Fero hirtelen meglend�tette peng�j�t. Gelu lebukott, miel�tt leszedte volna a fej�t. Skirmix csattogtatta �llkapcsait, pr�b�lva odaf�rk�zni Gelu homoki cserk�sz�hez, �m az megh�tr�lt, �s beler�gott. Pat�ja Skirmix bal t�rdkal�cs�t tal�lta el, amit�l amaz megingott.
Fero k�nytelen volt engedni figyelm�n, hogy megkapaszkodjon a gyepl�be. Gelu oldalba kapta peng�j�nek lapj�val, lel�kve �t Skirmix h�t�r�l. �m Fero bukfencezett f�ldre �r�skor, �s k�nnyed�n talpra sz�kkent. Thornax vet�j�t egyenesen Gelura c�lozta.
- F�ldre – acsargott Fero.
Gelu lehuppant a homokba, �s szemben�zett Feroval.
- Most dobd el sz�p messzire a kil�v�det – mondta a Csontvad�sz, meg sem remegtetve saj�tj�t.
Nem l�tv�n m�s v�laszt�st, Gelu arr�bb haj�totta kil�v�j�t. J�gkaszabol�i m�g n�la voltak. Meglepet�s�re Fero is ugyanezt tette. A k�t f�l csak karddal felfegyverkezve n�zett szembe egym�ssal.
Fero t�madt els�nek �s gyorsan, egy sorozatnyi kem�ny csap�ssal k�nyszer�tve Gelut h�tr�l�sra. Mind�ssze p�r percnyi hadakoz�s ut�n, Gelu kezdte �gy �rezni, mintha karjai k�b�l lenn�nek. A h� lassan megviselte. K�nytelen lesz hamar v�get vetni ennek a pengeharcnak, m�sk�l�nben neki vetnek m�g v�get.
Meg�rezv�n ellenfele gyenges�g�t, Fero el�ret�rt. Nem akart id�t hagyni Gelunak, hogy mag�hoz t�rjen. H�traer�ltette a Glatoriant, majd m�g h�tr�bb.
Ekkor Gelu v�ratlanul leguggolt, �s felr�gta a l�bait. Fero k�z�pr�sz�t kapta el, �s a magasba tasz�totta �t. Fero arccal el�re egy d�n�be csap�dott, m�g Gelu gyorsan felt�p�szkodott. Oldalra n�zett, hogy megbizonyosodjon r�la, homoki cserk�sze t�vol tartotta Skirmixet a viadalt�l.
A Csontvad�sz kezdett felkelni. Gelu tett n�h�ny gyors l�p�st, �s elr�gta Fero kardj�t t�le. Ekkor valami �jra lett figyelmes a homokban. Egy pergamendarab volt, �s mintha valami t�rk�pf�les�g lett volna rajta. K�zel tartva peng�j�t, hogy les�jthasson r�, ha Fero mozdulatot tesz, felvette.
Egy gyors vizsg�l�d�s kider�tette, hogy Vulcanus falu r�szletes tervrajz�val �llt szemben. Az oldal�n egy sor d�tum d�szlett, mindegyik mellett egy sz�mmal.
- Ez mi? – k�rdezte Gelu.
- Elm�sz te a homokl�pba – k�pte Fero. – �n nem mondok neked semmit.
Gelu felkapta Thornax ind�t�j�t, �s Skirmixre szegezte.
- M�sz haza gyalog?
Fero h�tas�ra n�zett, azt�n vissza Gelura. �br�zata olyan hideg volt, mint az iconoxi j�g.
- Ha musz�j.
Gelu a homlok�t r�ncolta. �gy tartja a mond�s, a Csontvad�sz �llkapcsa szorosabban �ssze tud z�rulni, mint egy sziklas�rk�ny� a falat k�r�l. Ha Fero nem akar besz�lni, nem is fog. Gelu elt�n�d�tt, ne �lje-e meg a Csontvad�szt, de �gy d�nt�tt, nem fogja. Azzal csak egy c�lkeresztet festetne saj�t h�t�ra Fero t�rzs�nek �sszes t�bbi tagja sz�m�ra.
Gelu visszament homoki cserk�sz�hez. Kil�tt egy Thornaxot Skirmix feje f�l�, azt�n egy �jabbat egyenesen az orra el�. A vad�llat f�l tucat l�p�snyit megh�tr�lt. Azt�n Gelu elind�totta h�tas�t. A homoki cserk�sz Fero kil�v�j�re l�pett, ami egy igen kiel�g�t� roppan�st produk�lt.
- Meg k�ne tanulnod, hogyan kell osztozni – mondta Gelu, ahogy elv�gtatott.

Amikorra utol�rte a fogatot, az m�r igen rossz passzban volt. Zesk egy kisebb csoportja t�nt el� a homokb�l, �s t�bb mint a rakom�ny fel�t magukkal vitt�k, miel�tt az Agori falusiak el tudt�k zavarni �ket. Mormogtak, ami�rt maguknak kellett gondoskodni a v�delm�kr�l, de Gelu eml�keztette �ket, hogy a Csontvad�szokat nem olyan k�nny� el�zni, mint a Zesket. Fero semmit sem hagyott volna nekik, m�g az �let�ket sem.
A Tajunhoz vezet� �t h�tralev� r�sze esem�nytelen�l telt, �gy Gelunak alkalma ny�lt alaposabban is megvizsg�lni a t�rk�pet, amit Ferot�l szerzett. Furcs�nak t�nt. Egyfel�l a Csontvad�szok �ltal�ban saj�t nyelv�k�n �rnak, amely m�s, mint az agori. Egy k�v�l�ll�nak majdhogynem lehetetlen olvasni. Egyszer vagy k�tszer l�tott m�r Csontvad�szokat Skrall jelz�sekkel ell�tott dolgokat hurcolni, miket biztosan a Roxtushoz k�zeli �szaki puszt�ban tal�ltak. A Csontvad�szok nem lenn�nek olyan ostob�k, hogy megt�madj�k a veszedelmes Skrall harcosokat, de nem �llt t�vol t�l�k a halottak kifoszt�sa.
�m az erre a t�rk�pre firk�lt jegyzetek t�k�letes agori nyelven �r�dtak. Nem csak egy sima t�rk�p volt, ami Vulcanus be- �s kij�ratait t�ntette fel. Minden k�ls� fal jelezve volt rajta, valamint a falu �sszes t�bbi v�delme. Gelu egy h�ttel ezel�tt j�rt m�r a faluban, �s a tervrajzon olyan dolgokat l�tott, amik akkor m�g nem �lltak. Egy k�ts�gk�v�l egy vadonat�j dokumentum. De hogy ker�lt a Csontvad�szok keze k�z�?

Gelu m�g mindig ezeken a k�rd�seken r�g�dott, amikor bes�t�lt Tajun utc�ira. A falu egyetlen hatalmas k�pz�dm�nyb�l �llt, mely alatt egy sor apr�, durv�n elk�sz�tett kunyh� h�z�dott.
Tajun egy o�zis kell�s tetej�re �p�lt, �gyhogy a v�zell�t�s sosem okozott probl�m�t az ittenieknek. Minden m�shoz a kereskedelemre hagyatkoztak. A Csontvad�szok elm�lt h�napokban t�rt�n� k�zbeavatkoz�sa azonban �rtott a lakoss�gnak. M�g az iconoxi szek�r csek�ly rakom�ny�t is sz�vesen fogadt�k.
Gelu �szrevette Metust, egy Agorit a falv�b�l. Metus egy Glatorian edz� �s toborz� volt. Bara Magn�t utazta �t j� harcosok nyom�ban, �s meccseket rendezett a falvak k�z�tt. Sz�m�ra Tajun volt most a legalkalmasabb hely.
- Sosem l�ttam m�g ilyet – mondta Gelunak. – Az ittenieknek minden kell – �lelem, szersz�mok, p�talkatr�szek, amit csak el tudsz k�pzelni –, �s k�szek �rt�k kih�v�sokat elfogadni. Tarixnak �s Kiin�nak hat meccse volt az elm�lt h�ten. Mindketten kezdenek kimer�lni.
Gelu ezt meg�rtette. A k�t Glatorian veter�n harcos volt, de ilyen temp� mellett, ennyi lovagl�ssal minden egyes m�rk�z�s alkalm�val, b�rki lestrap�l�dna.
- H� – mondta Metus, �gy m�regetve Gelut, mintha el�sz�r l�tn�. – Te el�g j� vagy az ar�n�ban. Tajun a k�tszeres�t adja annak, amit Iconox, ha nyersz nekik egy p�rat.
Gelu megr�zta a fej�t.
- Bocs, Metus, de �n m�r kisz�lltam… egyel�re. Szeretem a k�s�r�mel�t. Mozg�sban tart.
- Vettem – felelt Metus, egy pillanatnyi csal�dotts�g ut�n. – Nos, ha meggondoln�d magad… Eddig csak egy Gresh nev� k�lyk�t siker�lt verbuv�lnom Tesar�b�l. Nem rossz – m�g r�f�r egy kis edz�s, de nem rossz. Vulcanusba megy�nk egy meccsre m�g ma.
Gelunak esz�be jutott a batyuj�ban l�v� t�rk�p. Valakit Vulcanusban val�sz�n�leg nagyon izgatn�, ha l�tn�. �s Gelunak be kellett vallania, �t is �rdekelte a rejt�ly.
- Sok a Csontvad�sz az od�ig tart� �ton – mondta. – R�tok f�rne egy extra kard. Nem gond, ha elk�s�rlek?

KETT�

Egy r�vidke �dv�zl�sen t�l, mely sor�n bemutatkozott Gelunak, Gresh nem besz�lt sokat az �t els� szakasz�ban. �ltal�ban Gelu ezt idegess�gnek k�nyvelte volna el. Az ifj� Glatorianok veter�nok t�rsas�g�ban k�t dolog egyik�t teszik: meg�ll�s n�lk�l k�rdez�sk�dnek, vagy teljes cs�ndben maradnak, att�l tartva, hogy h�ly�nek n�zik �ket, ha kinyitj�k a sz�jukat.
�m Gresh nem egy tipikus kezd�j�t�kos volt. Egyet lesz�m�tva az �sszes m�rk�z�s�t megnyerte Tesar�nak, �s csakis egy Skrall harcos ellen szenvedett veres�get. Ezen nem volt mit sz�gyellnie. M�g mikor Roxtus harcosokat k�ld�tt az ar�n�ba, senki sem vert meg egy Skrallt se.
Gelunak bej�tt a gyerek. T�l sok harcos ifjonc v�lekedik �gy, hogy a Glatorian �lete csak a haszonszerz�sr�l �s szem�lyes dics�s�gr�l sz�l. �m a n�vend�kek legjobbjai tudt�k, hogy enn�l sokkal t�bb�l �ll.
- Kivel fogsz harcolni? – k�rdezte Gresht�l.
Miel�tt Gresh v�laszolhatott volna, Metus megtette helyette.
- Ackarral k�zd. Tudod, hogy Malumot kir�gt�k, igaz? Meg�lt egy ellenfelet, aki m�r megadta mag�t. �gyhogy csak Ackar meg egy p�r �j k�ly�k maradt nekik, akik m�g azt se tudj�k, a kard melyik v�g�t kell fogni.
Gelu nem csak egyszer�en hallott Malumr�l. A pusztas�gban p�rszor maga is megfigyelte a karmazsinp�nc�l� ex-Glatoriant. Fogalma sem volt r�la, Malum hogy volt k�pes egyed�l �letben maradni ott. De a kifejez�s, amit Gelu az arc�n l�tott el�rulta neki, jobb, ha nem is tudja meg.
- El�tt�nk – sz�lalt fel Gresh. – Vesz�lynek l�tszik.
A k�ly�knek j�k voltak a szemei. A messzi t�volban egy kerek�t vesztett Agori szek�r �llt. A k�t hajt�, kik mindketten vulcanusiak voltak, azon k�szk�dtek, hogy visszaszerelj�k, igyekezve elker�lni az �hes Spikit�ket. Ahogy a Glatorianok k�zelebb �rtek, az egyik Agori feln�zett Gelura. Azt�n elfordult, undorodva r�zva a fej�t.
- M�g egy iconoxi Glatorian – mondta a falusi. – Ez nem seg�t. Folytassuk a munk�t.
- Nem nagyon sz�vlelitek a j�gfalut, igazam van? – mondta Gelu.
- K�t �r�val ezel�tt robbantunk le – mondta a m�sik Agori. – Nem sokkal k�s�bb erre j�n egy Glatorian a te faludb�l. Felaj�nlja, hogy �sszeeszk�b�lja a kocsit, �s eljuttat Vulcanusba. De azt mondja, �gy tudja, hogy az �t tele van Voroxokkal, ez�rt az �runk fel�t mag�nak k�ri. Nemet mondtunk.
A Voroxok a homokfalu lak�i, akik a 100000 �vvel ezel�tti katasztr�fa ut�n visszafejl�dtek. Mostanra nem sokkal t�bbek a vad�llatokn�l, �s a sivatagban b�jnak meg, hogy lecsapjanak azokra, akik �thaladnak a vad�szter�let�k�n. Ha az utaz� szerencs�s, csak a j�rm�v�t �s az �ruj�t veszti el. Ha nem, nos, akkor m�r nem kell t�bb� a h�s�g miatt agg�dnia.
- Tal�n az "igen" jobb v�lasz lett volna – mondta Gelu.
- Vorox? Csak nem azt mondt�k, Vorox? – �gy Metus, sebesen k�rben�zve minden ir�nyba. – Menj�nk. Ezek a fick�k meglesznek. A hosszabb �ton megy�nk.
Gelu meglepet�s�re, Gresh lesz�llt a homoki cserk�sz�r�l.
- Nem. Seg�t�nk – mondta a k�ly�k.
Az Agori cs�p�re tette a kezeit, szemeiben a dacoss�g f�nylett.
- Nem engedhet�nk meg. Menjetek, �s hagyjatok minket dolgozni.
- Senkinek nem kell az �rutok – v�laszolt Gresh. – Ha itt maradtok, nem �litek meg a napfelkelt�t.
- �lljon meg a menet! – mondta Metus. – J�l hallottam? Mondd, hogy csak megjav�tod a kereket, �s azt�n mehet�nk.
Gresh megfordult, �s toborz�j�ra n�zett. Amikor megsz�lalt, hangja halk volt �s sima.
- Nem. Megjav�tjuk a szekeret, �s elvissz�k �ket Vulcanusba. Ez a helyes tennival�.
Gelu elmosolyodott. Tisztelte Gresh mersz�t, ha az egyenl� es�lyekhez val� �rz�k�t nem is. � csak egy Glatorian volt k�t Agorival az oldal�n, val�sz�n�leg t�bb tucatnyi Voroxszal szemben. �ngyilkoss�g. Ugyanakkor Gelu visszaeml�kezett, hogy � is hasonl�an �r�lt kock�zatokat v�llalt kezd� kor�ban.
- Sz�ks�getek lesz egy extra szemp�rra – mondta, ahogy lesz�llt a cserk�sz�r�l. – Ha nem figyelitek mindk�t oldalt, a Vorox az el�tt a nyakatokban lesz, hogy pajzsot emelhetn�tek.
- Ezt nem hiszem el! – hadarta el Metus. – Ti eszel�sek vagytok, mindketten! Gresh, a falud sz�m�t r�d – van fogalmad r�la, milyen durc�s lesz velem Tesara, ha feldobod a talpad, mert sz�vess�get akart�l tenni valakinek?
Gelu elnevette mag�t.
- Emiatt ne agg�dj, Metus. Ha ez rosszul s�l el, val�sz�n�leg egyik�nk sem �ri meg, hogy haragudjanak r�nk. �gyhogy sz�llj le, �s seg�ts ezzel a ker�kkel, rendben?
A fogat jav�t�sa gyorsan ment, de a napnyugta m�r �gy is vesz�lyesen k�zel volt. Metus felvetette, nem kellene-e t�bort vetni�k �s reggel �tnak indulniuk, de Gresh nem �rtett vele egyet.
- T�bb az es�ly�nk a t�l�l�sre, ha lovaglunk �s haladunk – mondta. – Itt nincs, mi megv�dene, csak homok. Ak�rmikor el�j�hetnek al�lunk, amikor csak akarnak.
Gresh �s Gelu vissza�ltek �llataikra. Mind a ketten ellen�rizt�k Thornax vet�j�ket, hogy biztosan k�szen �lljanak. Gelu �tvizsg�lta az el�tt�k l�v� h�g�t, de nem l�tott Voroxot. Ez persze m�g nem jelentett semmit – mire az ember megl�tja �ket, �ltal�ban m�r t�l k�s�.
- Indul�s – mondta Gelu. A k�t Agori utas fel� fordult. – Ha arra ker�l a sor, ugorjatok a cserk�szekre, �s hagyj�tok el a szekeret. Nem sz�m�t, mit visztek, az �letetek fontosabb.
A csoport mozg�sba lend�lt, �s a napf�nyb�l az �rnyakba utazott. Gresh egyenesen el�refel� meredt, a f�ld al�l el�b�jni k�sz�l� Voroxot jelz� mozg�st keresve. Gelu mindk�t oldalon a szikl�kat p�szt�zta tekintet�vel.
Valami egy magas lejt�n megcsillant a halv�ny napsug�rban.
- El�tt�nk, jobboldalt – mondta Gelu halkan.
- L�tom – felelt Gresh.
Egy Vorox t�nt fel hirtelen, kez�ben karddal, pont ott, ahol Gelu jelezte. A Glatorian egyetlen gyors mozdulattal c�lra tartott �s l�tt a fegyver�vel, hat�stalan�tva a bestiaharcost.
Egy kard r�p�lt le a bal oldalr�l, k�zvetlen Gresh h�tasa el�tt f�r�dva be a talajba. A homoki cserk�sz fel�gaskodott, �s majdnem levetette mag�r�l, de a Glatorian ism�t uralma al� ker�tette. Metus t�gra ny�lt szemekkel b�multa a fegyvert, ahogy elhaladtak mellette.
- Ez �r�let – mormogta. – Innen nem fogunk �lve kijutni.
- Dehogynem – mondta Gelu mosolyogva. – Csak maradj nyugodt, Metus. Pr�b�lj nem �tv�gygerjeszt�en kin�zni, �s rendben leszel.
- Baloldalt! – csattant fel Gresh.
Gelu k�rbep�rd�lt, �s gyorsan kil�tt h�rom t�vises l�ved�ket fegyver�b�l. K�t Gresh �ltal �szrevett Voroxot el is tal�lt. A harmadik egy szikla m�g� b�jt. Egy l�gy hang hallat�n Gelu �pp id�ben fordult meg, hogy megfigyeljen egy �jabb Voroxot el�j�nni a homokb�l. J�gpeng�j�nek suhint�s�val lefegyverezte, azt�n egy m�sodik csap�ssal eszm�letlenn� �t�tte.
A Voroxok mindk�t oldalon �gy �z�nl�ttek el� a szikl�k k�z�l, mint a rovarok egy megbolygatott bolyb�l. Gresh �s Gelu a kil�v�ikkel igyekeztek f�ken tartani �ket, de azok m�r sziklaperemekr�l sz�kkentek le, �s a homokon kereszt�l indultak rohamra. Mihelyst a Voroxok olyan k�zel f�rk�znek hozz�juk, hogy k�zelharcc� fajul a helyzet, mindennek v�ge lesz.
Valami menek�l�si �tvonalat keresve a csoport sz�m�ra, Gelu szemei a szek�ren k�t�ttek ki. A legt�bb rajta hordott t�rgy �t�tt-kopott volt, de volt k�zt�k k�t p�nc�ldarab, amelyek eg�szen �jnak festettek. Odahajolt, ahogy elv�gt�zott mellette, �s felkapta �ket. Azt�n az egyiket Greshnek dobta.
- A vez�r! Dobd el! – ki�ltotta.
Gresh vette az ad�st. Balra haj�totta a p�nc�ldarabk�t a vez�r Vorox el�, m�g Gelu ugyanezt tette a jobb oldalon. A Voroxok r�pt�kben kapt�k el a t�rgyakat. A falka t�bbi tagja azon nyomban �szrevette, hogy kettej�k kincsek birtok�ba jutott. Elkezdtek markol�szni a p�nc�lok ut�n. Mikor az egyik �j tulajdonos ellen�llt, a helyzet er�szakoss� v�lt. �r�lt tolong�s vette kezdet�t, mik�pp minden egyes Vorox, aki a f�nyes t�rgyakat megkaparintotta, c�lpontt� v�lt a t�bbi sz�m�ra.
- Gyer�nk! – kiab�lt Gelu. – Ez nem foglalja le �ket sok�!
Az Agorik elind�tott�k a Spikitet, m�g Gresh, Gelu �s Metus m�g�tt�k lovagoltak. Addig egyik�k sem lass�tott, m�g messze maguk m�g�tt nem hagyt�k a szurdokot, �s meg nem l�tt�k Vulcanus t�zeinek f�stj�t az alkonyi f�nyben.
Gelu h�tran�zett. Senki sem k�vette �ket.
-Nem rossz – mondta, ahogy visszafordult Gresh fel�. – Eg�szen �gyesen harcolsz, k�ly�k. Ha Ackar lenn�k, m�r agg�dn�k.
A k�t Agori utas k�ptelen volt Glatorian k�s�r�ik szem�be n�zni. V�g�l az egyik�k felsz�lalt.
- Mi… iz�… bocs�natot szeretn�nk k�rni. Azt hitt�k, ti Glatorianok csak a p�nz�rt harcoltok. Ezek szerint t�vedt�nk.
- Nem, nem t�vedtetek – mondta Metus. Feln�zett Greshre, majd hozz�tette: - Ennek �gy kellene lennie.
Gresh nem figyelt r�. Az Agori fel� b�lintva megford�totta h�tas�t, �s elindult Vulcanus ir�ny�ba. Kisv�rtatva Gelu csatlakozott hozz�.
- Sz�val – mondta Gelu. – Te gyakran csin�lsz ilyesmit?
- Csak ha sz�ks�ges – v�laszolt Gresh. – �n nagyobb, er�sebb �s gyorsabb vagyok az Agorin�l. Van egy kil�v�m meg egy pajzsom, �s tudom haszn�lni �ket. Glatorian vagyok. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell v�denem azokat, akik nem olyan er�sek, mint �n?
Gelu egy kis id�re cs�ndben maradt. Azt�n �gy sz�lt:
- Mondj nekem valamit, Gresh – biztos, hogy te err�l a bolyg�r�l sz�rmazol?

A Vulcanusig tart� �t h�tralev� r�sze esem�nytelen volt. A k�t Glatorian a helyi fogad�ban besz�lgetett egy s�lt homokdenev�r f�l�tt. Lassacsk�n Gresh kezdett felold�dni. A kih�v�sokr�l besz�lt Gelunak, amikkel az ar�n�ban szembes�lt, meg az aggodalm�r�l, hogy egy nap t�n cserbenhagyja a falv�t. Egy Glatorian sz�m�ra egyetlen egy csata eredm�nye k�pes volt eld�nteni, hogy a falva vir�gzik, vagy �pphogy csak meg tud �lni.
- Figyelj, cimbora, mindenki, aki valaha is kardot emelt, hogy az egyik ilyen homokg�d�r�rt s�kra sz�lljon, ugyan�gy van ezzel – mondta Gelu. – N�ha k�nny� elfelejteni, mi�rt teszik a Glatorianok azt, amit – m�g az Agori is elfelejti n�ha, hogyan kezd�d�tt minden. Fen�be is, b�rcsak �n el tudn�m.
- Te is ott volt�l, amikor… ? – kezdte Gresh.
Gelu b�lintott.
- �h, igen, ott voltam �m, meg m�g sokan m�sok. Hat sereg, �s mind ugyanaz�rt a csillog� ez�st�s folyad�k�t k�zd�tt, ami mindent elpuszt�tott vagy �tv�ltoztatott, ami hozz��rt – n�h�nyan az er� forr�s�t l�tt�k benne, m�sok egy fegyvert. A harcok az eg�sz bolyg�n d�ltak, oda-vissza, m�gnem valaki, valahol, r�j�tt, hogyan csapolja meg azt az er�t. �s… nos, a t�bbit te is tudod… A bolyg� darabokra hullott.
Az iconoxi Glatorian k�rben�zett a vend�gl�ben. Az Agorik ettek �s besz�lgettek, legt�bbj�ket olyan �t�tt-kopott p�nc�l bor�totta, amit m�r r�g ki kellett volna cser�lni. Nem volt neh�z kisz�rni, a f�m hol volt megfoltozva, gyakran olyan darabokkal, amik sz�nben elt�rtek az eredetit�l. Senki sem t�nt kimondottan vid�mnak vagy szomor�nak. Legink�bb csak f�radtnak festettek.
- Ez m�r, mennyi, t�bb mint egysz�zezer �ve volt? – folytatta Gelu. – Agorik sz�r�dtak sz�t mindenfel�, mened�ket keresve, ahol tudtak. A falusiak nem engedhettek meg m�g egy h�bor�t, m�g akkor sem, ha egyesek tov�bb �heztek r�. Valakinek volt egy f�nyes �tlete, hogy felb�relje a veter�n harcosokat, hogy a faluk nev�ben k�zdjenek. Ha Vulcanus �s Tesara k�zt n�zetelt�r�s van, h�t akkor mind a kett� felb�relt egy Glatorian, akik elrendezt�k. A gy�ztes megkapta, amit �pp akart – �lelmet, mened�ket, fegyvereket, p�nc�lt. Ha folyton nyersz, meggazdagszol – nos, legal�bbis annyira, amennyire ezzel lehet. De a tr�kk az, hogy ne vesz�ts.
- Ez�rt mondt�l fel? – k�rdezte Gresh. L�tv�n Gelu arckifejez�s�t, megtoldotta: - Nem nagy titok. Kiina mondta, amikor a legut�bb Tajunban voltam. Azt mondta, hetek �ta nem l�tott t�ged az ar�n�ban.
Gelu mosolygott.
- Ja, Kiina �szreveszi az ilyet. Egyszer� – senki sem marad �r�kre a cs�cson. N�zd csak meg Ackart. Most m�g rajonganak �rte – sz�ks�g�k van r� –, de n�zd meg, ha elvesz�t p�r meccset, milyen gyorsan f�lretolj�k. �n �gy d�nt�ttem, nem v�rom ki, m�g velem is ez t�rt�nik – �gy nem, hogy ennyi p�nzt lehet keresni az emberek meg egy�b dolgok furik�z�s�val.
Mik�zben ezt mondta, Gelu felfigyelt a fogad�ba bet�r� Raanura. � volt Vulcanus falv�nak rangid�se. Kem�ny volt �s �szinte, m�g ha n�ha f�jdalmasan makacs is. Egyszersmind � birtokolt minden �rt�keset a k�rny�ken, melynek r�v�n � volt a t�k�letes alanya Gelu figyelm�nek.
- Ha megbocs�tasz – mondta Greshnek, ahogy fel�llt. – L�tnom kell egy Agorit egy t�rk�p �gy�n.

H�ROM

- Ez rossz. Ez nagyon, nagyon rossz – mondta Raanu. Feltekintett Gelura, �s meglobogtatta a t�rk�pet. – Tudod te, hogy mi ez?
- Rossz? – vetette fel Gelu.
- Rosszabb, mint rossz – motyogta a faluvez�r. – Olyan falak vannak ezen a t�rk�pen, amik k�t hete nem is l�teztek. Egy ilyen birtok�ban a Csontvad�szok ak�rmelyik v�delmi vonalunkon �tjuthatnak. Es�ly�nk sem lenne.
- Akkor m�g j�, hogy megtal�ltam nektek – mondta Gelu. Azt�n v�rt, szemeit Raanun tartva. A vezet�nek valamifajta jutalmat kell adnia neki a szolg�lat��rt… vagy nem?
De Raanu r� sem heder�tett a v�rakoz� Glatorianra. A vend�gl�ben �sszegy�lt n�p�re figyelt, �s azon t�n�d�tt, h�nyan �ln�nek t�l egy Skrall t�mad�st. Nem sokan, gondolta.
- Egy p�r Thornax l�v�, n�h�ny kard �s t�r, cs�k�nyok, �s�k, kalap�csok – mondta halkan. – Ezek nem f�kezik meg a barb�rokat. Belovagolnak, elveszik, amit akarnak, �s nem hagynak meg semmit – ha nem �getik f�ldig mag�t a falut is.
Gelunak egyet kellett �rtenie. Saj�t k�zb�l tapasztalta, mire k�pesek a Csontvad�szok. Egy Agori csapat, legyen ak�rmennyire elsz�nt, nem lenne k�pes ellen�llni egy fosztogat�snak… legal�bbis k�zelharcban.
- Tal�n el k�ne menek�ln�nk – mondta Raanu, k�ts�gbees�ssel nyomasztott hangon. – Kimenni a pusztas�gba �s �jra kezdeni, tal�n d�lebbre. Tal�n ha odaadjuk nekik, amit akarnak, b�k�n hagynak minket.
- Nem val�sz�n�. – A szavak Gresht�l j�ttek, aki odas�t�lt, hogy kider�tse, mi k�sz�tette ki Raanut. – Ha a Csontvad�szok tudj�k, hogy f�ltek t�l�k, addig �ld�znek, m�g holtan nem estek �ssze a homokban.
- De mi t�nyleg f�l�nk t�l�k – mondta Raanu. – �s nem ok n�lk�l! Egy hadsereg k�ne a meg�ll�t�sukra, �s ha nem t�nt volna fel, nek�nk nincs olyanunk.
Gelu belekezdett v�lasz�ba, de elakadt a hangja. Alaposan �t kell gondolnia a k�vetkez� szavait. M�g a v�g�n valami rossz helyzetbe ker�ti mag�t. Ugyanakkor, ha � nem, Gresh kimondan�. Legal�bb ha � mondja ki els�nek, tal�n k�pes lesz alkudni a fizets�g�rt.
- Nem kell nektek egy sereg – mondta Gelu. – Hanem Glatorianok – j�k, gyorsak, tapasztaltak. Egy kis csapat tal�n nem lenne k�pes legy�zni egy eg�sz l�gi�nyi Csontvad�szt, de k�pesek olyan vesztes�gess� tenni a harcot, hogy megfutamodjanak.
Raanu intett Gelunak, hogy folytassa, de helyette Gresh sz�lalt fel.
- �rtem m�r. Rekessz�k meg, vej�k �t, csaljuk csapd�ba �ket.
Gelu b�logatott.
- �gy van. Pr�b�lt�l m�r el�csalogatni egy d�nep�kot egy szikla al�l? T�viseket n�veszt az eg�sz test�n �s a l�bain. Egy id� ut�n felhagysz vele, �s k�nnyebb pr�da ut�n n�zel. Vulcanust is t�l sz�r�ss� kell tenni a bev�telhez.
Raanu mosolyra fakadt.
- Igen, igen… Tetszik nekem ez az �tlet. Megb�nj�k majd, hogy ide mer�szkedtek. Hagy fosszanak ki valami m�sik falut – Vulcanus nem adja meg mag�t! �s te, Gelu? Te vezeted ezeket a Glatorianokat?
Gelu k�szen �llt erre a k�rd�sre. �gy tesz, mintha a k�r�st�l megillet�dne, elj�tssza, hogy t�preng rajta, azt�n beleegyezik – term�szetesen csak miut�n Raanu tett egy igen nagylelk� aj�nlatot.
- Hogy �n? – kezdte, a padl�ra n�zve. – Nos, �n nem is tudom, Raanu, m�r nem igaz�n vagyok benne a szakm�ban…
- � nem fogja. Az �n feladatom.
Mind a h�rman k�rbefordultak. Ackar �llt a bej�ratban. Ha b�rmelyik Glatorian �l� legend�nak tekinthet�, h�t akkor �. M�g azok is ismert�k tekint�ly�t, akik egyszer sem m�rk�ztek meg vele. M�ra m�r id�sebb volt, tal�n nem olyan f�lelmetes, mint az elm�lt �vsz�zadokban, de ha sz�ra nyitotta sz�j�t, minden Glatorian figyelt.
- Ackar – mondta Raanu, kiss� elsz�gyellve mag�t. – �pp most akartam hozz�d indulni. – �tny�jtotta Ackarnak a t�rk�pet, �s felv�zolta a helyzetet. A veter�n Glatorian nem mondott semmit, csak b�lintott egy kicsit, ahogy �ttanulm�nyozta a pergament.
- Nem biztos, hogy egyet�rtek Geluval – mondta v�g�l Ackar. – L�ttam, ahogy h�rom Vad�sz megtizedel egy eg�sz karav�nt… �s hat elpuszt�t egy el��rs�t. Mi t�rt�nik, ha h�szan, harmincan vagy negyvenen rontanak r�tok? Akkor mi lesz?
Raanu mintha megszeppent volna.
- Teh�t azt mondod, adjuk fel? Menek�lj�nk?
Gelunak el kellett nyomnia vigyor�t Raanu felh�borodott hangja hallat�n. �t perccel ezel�tt az Agori ugyanezt a strat�gi�t javasolta. Most meg sokkolva hallotta, hogy valaki m�s is ezt mondja.
- Azt mondtam, nem �rtek egyet az �tlet�vel – csattant fel Ackar. – Nem azt, hogy nem fogjuk megtenni. K�ne egy hadsereg, de nek�nk nincsen. �gyhogy be kell �rn�nk azzal, amink van.
- �n benne vagyok – sz�lt Gresh. – Ez nem az �n falvam, de nem fogok �csorogni �s hagyni, hogy a Csontvad�szok� legyen.
Ackar Geluhoz fordult.
- H�t �s te?
H�rom Glatorian ak�rh�ny Csontvad�sszal szemben? �r�lts�g. Egy�ltal�n nem ez j�rt a fej�ben. M�r mindent kitervelt: Raanu beleegyezik az �tlet�be, �s sz�p �ron felb�rli Gelut, hogy induljon el Glatorianokat gy�jteni. Bus�s jutalom �tn� a mark�t, �s nem is v�llalna sok kock�zatot. De a dolgok megv�ltoztak, amikor Ackar ahhoz ragaszkodott, hogy a k�zn�l lev� Glatorianokkal v�dj�k meg a falut. M�gis, ha visszautas�tja a felk�r�st, ak�r meg is feledkezhet arr�l, hogy itt valaha is megmutathatja az �larc�t.
- Ok� – mondta Gelu. – Sz�m�thattok r�m is. – Azt nem tette hozz�, hogy �gy �rezte, mintha a sz�ve j�gt�mbb� v�lt volna, vagy hogy m�ris kiverte a v�z a p�nc�lja alatt. Nem j� �tlet tudatni m�s Glatorianokkal, hogy f�lsz.
- Ma �jjel elk�ld�nk k�t itteni Glatorian gyakornokot Tajunba, hogy �tadj�k az �zenetet Kiin�nak �s Tarixnak – egyik�k sem maradna ki egy harcb�l, ha rajtuk m�lik – mondta Ackar. – Gresh, menj vissza Tesar�ba, tal�ld meg Vastust, meg akit m�g tudsz. Gelu, te velem j�ssz.
- Szerinted b�lcs �tlet v�dtelen�l hagyni a falut? – k�rdezte Gresh.
- Egy vagy k�t Glatorian am�gy se �ll�tan� meg a Csontvad�szokat – mondta Ackar. – T�bb kell ide – sokkal t�bb. �s most van r�juk sz�ks�g.
Gresh kitekintett a bej�raton �t a falu kormos, elfeket�lt f�utc�j�ra.
- Mostanra Fero m�r tudatta a n�p�vel, hogy elvesztette a t�rk�pet.
- Igen – mondta Ackar –, ami azt jelenti, tudj�k, hogy fel fogunk r�juk k�sz�lni. Gyorsan fognak mozogni. �gyhogy nek�nk m�g gyorsabban kell. Nincs �nyemre v�dtelen�l hagyni a falut, de sz�vets�geseket kell ker�ten�nk. Meg kell kock�ztatnunk, hogy m�g a Csontvad�szok el�tt vissza�r�nk.

Nem volt id� a b�cs�zkod�sra. Gresh felsz�llt homoki cserk�sz�re, �s �szaknak indult. A k�t kezd� Glatorian nyugatra tartott. Ackar szigor� utas�t�sait k�vetve egy�tt kell maradniuk, �s �bernek kell lenni�k. S�t�ts�g leple borult Bara Magn�ra. Ez volt a legvesz�lyesebb id�szak a sivatagban tart�zkodni.
Noha �lland�an faggatta, Gelu k�ptelen volt kider�teni, � �s Ackar merre fognak menni. T�relmetlen�l v�rta, hogy a veter�n elmondja Raanunak, hov� telep�tsenek �r�ket, �s mit tegyenek, ha Csontvad�sz felder�t�k t�nn�nek fel a l�that�rban. Ha a helyzet t�l rem�nytelenn� fajulna, a falusiaknak el kell �getni�k mindent, amit nem tudnak cipelni, d�lre menni�k, visszafordulni a homokviharok leple alatt, �s elrejt�zni a Vaskanyonban. Ha szerencs�vel j�rnak, a Csontvad�szok tov�bbra is d�lre tartanak, �s a Foly�kony Homok Tenger�ben tal�lj�k magukat.
- De v�ss�tek j�l az eszetekbe, ha ak�r egy elcsatangol�t is megl�tnak a kanyon fel� tartani, tudni fogj�k, mit csin�ltok – mondta Ackar. – Akkor az �letetek m�r egy homokszemet sem fog �rni.
Gelu felpakolt egy p�r napra elegend� ell�tm�nyt a h�tas�ra. Ackar megl�tta, mit tesz, �s helyesl�en b�logatott.
- J� �tlet. Az �lelmet haszn�lhatjuk fizet�eszk�znek.
- �n azt terveztem, hogy majd esetleg ev�sre haszn�ljuk – v�laszolt Gelu. – �gy tal�lom, �gy sokkal jobban m�k�dik.
Ackar keser�en nevetett.
- Nem javaslom, hogy felhizlald magad, Gelu… oda nem, ahov� megy�nk.
- Sok szerencs�t mindkett�t�knek – mondat Raanu. – Vulcanus minden lak�j�nak rem�nye fog elk�s�rni.
- Akkor rem�lem, hogy nem kell enni�k – motyogta Gelu. – Mer' �gy hallom, azt tilos.
A k�t Glatorian nekiv�gott �szaknak. N�h�ny �r�ig cs�ndben v�gt�ztak, m�g el nem �rt�k a Skrall Foly� medr�t. Hajdan elegend� v�z folyt benne, hogy minden k�zeli falut ell�sson. Most m�r alig cs�rgedezett, h�la a Skrall �ltal fel�ll�tott g�tnak. Sok Glatorian, k�zt�k Ackar is, kih�vta a Skrallt az ar�n�ban a g�t�rt. A Skrall minden alkalommal gy�z�tt, �gy a g�t a hely�n maradt. Gelu arra sz�m�tott, hogy �tkelnek, �s �szak-nyugat fel� haladnak tov�bb Iconoxhoz, de e helyett Ackar �szak-keletnek ford�totta a cserk�sz�t.
Most m�r Gelu tudta, hov� mennek. �s egy cseppet sem tetszett neki.
- Ackar! – suttogta a j�g Glatorian. – Egyenest Csontvad�sz ter�let fel� megy�nk. A t�boruk innen csak p�r napi lovagl�sra van.
- Tudom – v�laszolt Ackar. – Meg kell �llnunk, hogy felvegy�nk egy… bar�tot. Azt�n megl�tjuk, megf�kezhetj�k-e a terv�ket, miel�tt neki�llnak.
- Meg akarod t�madni a Csontvad�szokat? – k�rdezte Gelu hitetlenkedve. Odany�jtotta kil�v�j�t Ackarnak. – Nesze. Mi�rt nem �lsz meg most r�gt�n?
- Csigav�r – mondta Ackar. – Arra sz�m�tanak, hogy a falak m�g� b�junk. Azt v�rn�k a legkev�sb�, hogy r�juk t�madunk.
- Egy r�g�n j�r az agyunk – felelt Gelu. – Mit fogunk haszn�lni hadsereg gyan�nt?
Ackar cs�ndesen n�zett Gelura egy p�r m�sodpercig. Azt�n l�gyan heher�szett, �s azt mondta:
- Azt nem akarod tudni.

Gresh hajszolta a lov�t. Tesara messze fek�dt Vulcanust�l. Abban rem�nykedett, Vastus vagy valamelyik m�sik Glatorian ott lesz, amikor meg�rkezik. De ha egy m�rk�z�sre utaztak, tal�n meg sem tal�lja �ket. Nem volt kib�k�lve azzal az �tlettel, hogy �res k�zzel t�rjen vissza Ackarhoz.
Mag�nyos, kop�r vid�ken v�gt�zott. Bara Magna bizonyos r�szei mindig is sivatagosak voltak, de hallott olyan t�rt�neteket, hogy egyes t�rs�gek egykoron z�ldebbek voltak, ak�r Tesara. A bolyg�t 100 �vezreddel ezel�tt megrenget� kataklizma a v�ltoz�s oka.
Imm�r sokadszorra, elmerengett a Skrallon. Mindenki tudott a l�tez�s�kr�l, m�g az el�tt is, hogy a sivatagba v�ndoroltak volna. �gy tartott�k, sz�l�f�ldj�k a Feketet�ske-hegys�gt�l �szakra, egy, m�g a Vulcanust is megsz�gyen�t� vulkanikus t�rs�g k�zel�ben volt. �vezredeken �t nem �rintkeztek senkivel, m�g az Iconoxszal vagy a t�bbi �szaki faluval is mell�zt�k a kapcsolatot.
Azt�n egyszer csak ez is megv�ltozott. A Skrall leviharzott �szakr�l, �s Roxtus v�ros�ban rendezkedtek be, melynek romjait �k maguk �p�tett�k �jj�. Megtiltott�k a v�rosukba val� utaz�st, �s csak a harcolni j�v� Glatorianokat vagy kiv�telezett Agori karav�nokat engedtek be. Akik megj�rt�k az utat, egy hatalmas ar�n�r�l sz�moltak be, ami majdnem akkora, mint Atero, harcosokr�l, amerre csak n�ztek, �s Spikitr�l meg egy�b veszedelmes vadakr�l, amelyeket a n�zel�d�k sz�rakoztat�s�ra eresztettek r� Glatorianokra.
Sz�mos Glatorian, aki harcolni indult oda, nem t�rt vissza soha. A Skrall �ltal�ban "balesetek"-k�nt k�nyvelte el az ilyesmit, vagy pedig azt bizonygatt�k, a harcosok m�g �ps�gben voltak, amikor elhagyt�k a v�rost, �s valami balszerencse �rhette �ket a haza vezet� �ton. Az a kev�s harcos, aki j�rt ott �s hazajutott, hangoztatta, hogy nem t�rnek vissza.
A Skrall jelenl�te az �sszes t�bbi falut idegess� tette. Sokan elt�prengtek, eleve mi�rt is zavartatt�k magukat azzal, hogy egy ilyen siv�rs�gba telep�ljenek. Fel�lt�k volna er�forr�saikat? Valami term�szeti katasztr�fa hajtotta el �ket? Vagy net�n valami �rd�gibb �ll hirtelen megjelen�s�k h�tter�ben?
Lehet, hogy sosem fog kider�lni, mi�rt tette a Skrall azt, amit. Ami sz�m�tott, hogy, miut�n egy ideig azt tettett�k, hogy a Bara Magna t�rsadalom tagjai akarnak lenni, a Skrall felfedte igazi term�szet�t. Le akart�k ig�zni ezt a vil�got, �s meg volt hozz� a sereg�k �s elsz�nts�guk. A Skrall jelentette fenyeget�s tetej�re a Csontvad�szok naponta n�vekv� rajta�t�sei rettent� vesz�lybe helyezt�k a falvakat.
Gresh megzabol�zta h�tas�t. Mi�rt dolgoztak a Csontvad�szok ilyen kem�nyen Tajun elszigetel�s�n? �s mi�rt venn�k c�lba �pp Vulcanust? A Csontvad�szok pr�d�i az utaz�k �s keresked�karav�nok. Nem szok�suk eg�sz falvakat megt�madni. Igaz, Ater�t megrohamozt�k �s kifosztott�k, de az nem a Csontvad�szok m�ve volt.
Hanem a Skrall�.
Lehets�ges? Az eg�sz elk�pzel�st ki akarta verni a fej�b�l. A Csontvad�szok nom�dok, akik fosztogat�ssal �s rosszabb dolgokkal tartj�k magukat �letben. Egyetlen faluval vagy t�rzzsel k�t�tt sz�vets�gre sem volt sz�ks�g�k. S nem is kell lepakt�lniuk a Skrall-lal a biztons�guk �rdek�ben. Senki sem ismerte jobban a sivatagot a Csontvad�szokn�l. Ha a Skrall c�lba venn� �ket, k�nnyed�n elt�nhetn�nek a homokban, ahol nem tal�lnak r�juk. Nem lenne �rtelme, ha a Skrall-lal egy�tt – vagy �rt�k – dolgozn�nak.
De mi van, ha ez a helyzet? Ez a k�rd�s zargatta az agy�t. Ha a Skrall egyes�tette szervezetts�g�t, fegyvereit, nyers erej�t a Csontvad�szok vill�mtaktik�j�val �s ter�letismeret�vel… akkor Bara Magna �sszes falv�nak befellegzett.
Ann�l is ink�bb el kell jutnom oda, ahova megyek, �s seg�ts�get tal�lni, gondolta komoran, ahogy megsarkanty�zta homoki cserk�sz�t. Most kell meg�ll�tanunk �ket Vulcanusn�l, m�gpedig v�gleg.
Fero hallotta a lovasokat, de nem l�tta �ket. A napkelte m�g mindig �r�kra volt, �s a s�t�ts�gen m�g a Csontvad�szok �les szemei sem k�pesek �thatolni. �m hallotta a homoki cserk�szek pat�inak sebes d�b�rg�s�t a finom homokon, �s meg�rezte az �llatok f�radts�g�t… �s lovasaik f�lelm�t.
Mosolygott. Siet�s iramukb�l megtudta, hogy s�rg�s a k�ldet�s�k, szagukb�l pedig, hogy r�g�ta lovon vannak. Tudta, hogy a lovasok esz�kn�l vannak, hiszen ez val�ban a retteg�s helye.
Fero megfordult, �s n�gy t�rs�ra n�zett. Mindegyik�k egy s�t�tt�z f�kly�t hordozott, amely meleget ny�jtott a fagyos sivatagi �jszak�n, de nem bocs�tott ki f�nyt. Valamennyien veter�n Csontvad�szok voltak, �jszakai porty�n. Mivel a vulcanusi t�rk�p minden bizonnyal Raanu kez�be ker�lt, arra sz�m�tottak, hogy a falu nem v�rja meg a nap f�ny�t, hogy seg�lyh�v�sokat k�ldj�n. Fero k�sz volt feltenni egy eg�sz havi zs�km�ny�t arra, hogy a k�t lenti lovas Vulcanusb�l val�, �s a falu v�delm�re indultak �jabb Glatorianokat gy�jteni.
Nagy k�r, hogy nem fogj�k el�rni c�l�llom�sukat.
Fero suttogva kiadott egy parancsot, majd az �t vad�sz lelovagolt a homokos lejt�n. F�l�ton sz�tv�ltak: ketten nyugatra, h�rman keletre mentek. Fero �s k�t bajt�rsa a lovasok �tj�ba �ll, �s t�mad. Amikor �hatatlanul menek�l�re fogj�k, a k�t m�sik Csontvad�sz fogja eltorlaszolni sz�k�si �tvonalukat. Percek alatt v�ge lesz az eg�sznek.
�s Vulcanus sem fog sokkal tov�bb tartani, gondolta Fero. Tervezgessen meg k�sz�l�dj�n csak az Agori. Figyelj�k csak a homokot a k�zeled�s�nkre v�rva. Nem fogj�k el�re l�tni, ha j�v�nk.
Soha, senki nem l�tja el�re.

N�GY

P�r �r�nyi lovagl�s ut�n Ackar v�ratlanul nyugat fel� t�rt, kereszt�l a foly�medren. Ahogy �tnyargaltak a d�n�ken, a h�tuk m�g�tt a nap m�g csak �pphogy felkel�ben volt. Gelu felfigyelt a homokban a Voroxok jelenl�t�nek �rulkod� nyomaira. Min�l tov�bb haladtak, ann�l ink�bb megn�tt a nyomok sz�ma. A Vorox alagutak egy igen egyedi mint�t hagytak a homokban, melyek mostanra m�r k�rbevett�k a k�t lovast. Gelu kez�vel megk�zel�tette a kil�v�j�t.
Ackar egy el�tt�k magasod� emelked� fel� mutatott, melyet egy kisebb hegyl�nc domin�lt. Gelu k�r�lbel�l f�l�ton a k�zponti cs�cs fel� egy barlangny�l�st l�tott.
- Na, oda megy�nk – mondta Ackar.
Gelut hirtelen megcsapta egy rossz �rz�s, hogy m�r ismeri Ackarnak ezt a "bar�tj�t". De mi van ezzel a sok Vorox nyommal? Eleinte nem l�tott semmi �sszef�gg�st – egy pillanatra r� r�j�tt, hogy �gy jobban tetszett neki.
�gy 500 yardnyira lehettek a szikl�kt�l, amikor megjelentek a Voroxok, k�r�s-k�r�l�tt�k kirobbanva a f�ld al�l. Zeskek, a Voroxok kisebb kivitelei is ott k�boroltak, karattyoltak, �s fenyeget� mozdulatokat tettek a k�t Glatorian ir�ny�ba. Gelu a fegyver��rt ny�lt, de Ackar megmarkolta a csukl�j�t, �s megg�tolta az el�r�s�ben.
- Te komolyan azt hiszed, kil�v�ld�zheted magad ebb�l? – mondta Ackar halkan. – Ha a dolgok t�l rosszra fordulnak, elered�nk a barlang fel� – azt k�nnyebb v�deni. Addig is hagyd, hogy �n int�zkedjek. – Ackar sz�ntetet tartott, majd azt mondta: - F�lsz?
M�sodpercek teltek el.
- Nan� – felelt Gelu.
- Helyes. Akkor ezek szerint nem vagy �r�lt. Nem szeretem, ha �r�lteknek kell fedeznie engem.
Ackar a barlang fel� fordult. Felki�ltott:
- Malum! Besz�lnem kell veled!
Az �sszegy�lt Voroxok egym�s k�zt z�gol�dtak, �s kicsit k�zelebb h�z�dtak. Az egyik�k kiny�lt, hogy megtapogassa Gelu homoki cserk�sz�t. Gelu visszafogta mag�t, hogy ne csapjon le peng�j�vel, �m a tekintet, amellyel a Voroxra n�zett, elegend�nek bizonyult a barb�r elhajt�s�hoz.
- Malum! – ki�ltott ism�t Ackar. – Mutasd magad!
A sz�m�z�tt Glatorian megjelent a barlang bej�rat�ban. Skarl�t p�nc�lzata itt-ott repedezett volt, m�sutt homok bor�totta. Malum vil�g�let�ben nagyobb �s er�sebb volt Ackarn�l, �s a pusztas�gban elt�lt�tt ideje nem v�ltoztatott ezen. �m Gelu biztosra vette, sok minden m�s megv�ltozott – aki homokban �l, azzal ez t�rt�nik.
- Ackar – mondta Malum. Hangj�t alig lehetett hallani. Meglep�d�s �s el�gedetts�g kevered�s�t lehetett hallani benne, mintha m�r egy ideje v�rta volna a r�gi �k�lv�v�t�rs�val val� tal�lkoz�st. Gelu nem tudta, hogy ez most j�t vagy rosszat jelent.
Malum utas�t�st vakkantott egy olyan nyelven, amit Gelu nem �rtett. A Voroxok azon nyomban h�tr�ltak h�rom l�p�st, fegyvereiket viszont nem tett�k el. S�t mi t�bb, m�r nem �gy festettek, mint akik �rdekl�dve tekintenek a l�togat�ikra, hanem �gy, mint akik t�mad�sra k�szek. Ackarnak egy dologban igaza volt – a k�t Glatorian kelepc�be ker�lt, �gyhogy lehetetlens�g lenne harccal kiszabadulniuk.
- Mi hozott titeket… birodalmamba? – k�rdezte Malum Ackart�l. A homoktenger fel� gesztikul�lt, amely minden ir�nyba kiterjedt. – Ha vend�gl�t�st�rt j�ttetek, nem ny�jthatok semmit. �lelm�rt? V�z�rt? Amim csak van, a n�pem t�pl�lja.
- A n�ped? – �gy Gelu. – �gy �rted, a Vorox? �k senkinek sem a "n�pe". Csak egy hajsz�lnyira vannak a homokdenev�rekt�l.
- �gy igaz – mondta Malum. – De a civiliz�lt t�rsadalom nem volt hajland� befogadni engem. A Voroxok r�m tal�ltak, ell�ttak, �s a t�rzs�k r�sz�v� tettek. M�r nem akarunk t�bb� a vil�gotokr�l tudni, Ackar. De h�la a bar�ts�gnak, mely egyszer �sszek�t�tt, megengedem, hogy te meg a bar�tod �lve t�vozzatok… ha most azonnal t�voztok.
Gelu �gy v�lte, ez egy remek tervnek hallatszott. Nem volt gy�va alak – kor�nt sem, b�rkivel ki�llna egy harcban, eg�szen egy Skrallig. De ez a hely kiss� t�ls�gosan �gy festett, mint egy Agori "telep", ahol azokat tartott�k, akik kicsit t�l sok id�t t�lt�ttek a napon �s a homokban, �s elment az esz�k.
- A seg�ts�gedet k�rj�k – mondta Ackar. – Vulcanus bajban van.
Malum undorodott hangot keltett, �s visszafordult a barlang fel�.
- Menj haza, Ackar. Menj haza, am�g m�g tudsz.
- Vulcanus otthont adott neked, Malum. T�pl�lt, fegyverrel �s p�nc�llal szolg�lt, �s kir�lyk�nt tisztelt – mondta Ackar, nyers, de nem er�szakos hangon. – Tartozol neki.
Malum k�rbep�rd�lt, Ackarra szegezte ujj�t. Arc�t eltorz�totta a harag.
- �n nem tartozom nekik semmivel! N�zz r�m. N�zd, hov� s�llyedtem. "Kir�lyk�nt", igen, m�g el nem �ztek… m�g ki nem mondt�k, nem vagyok m�lt�, hogy �rt�k harcoljak �s haljak.
- Tal�n igazuk is volt – mondta Ackar. – Tal�n nem is vagy m�lt�.
S�ri cs�nd. A Voroxok k�zelebb araszoltak. Gelu keze visszat�rt a kil�v�j�re. Igaz, es�lye sem lenne, de legal�bb egy p�r besti�t mag�val vinne a hal�lba.
- Te is �rdekelt vagy ebben – folytatta Ackar. – Ezek Csontvad�szok.
Gelu mintha �gy l�tta volna, Malum megr�ndul kiss�. A Csontvad�szok a Vorox �si ellens�gei. M�g a Vad�szok �lelem�rt vagy ut�np�tl�s�rt lopj�k, net�n �lik meg az Agorit �s Glatoriant, a Voroxot puszt�n sportb�l vad�ssz�k. Noha vadak �s kegyetlenek, a Voroxok nem el�g okosak ahhoz, hogy elker�lj�k a Csontvad�sz csapd�kat, �s nem el�g gyorsak, hogy lehagyj�k sziklaparip�ikat. A legt�bb, amit tehetnek, hogy a f�ld al� �ss�k magukat, �m a vad�szok hajland�ak kiv�rni, m�g ism�t felbukkannak a felsz�nen. A Csontvad�szok rendk�v�li t�relemmel lettek meg�ldva.
- Mes�lj – mondta Malum.
Ackar kit�lalt mindent, amit tudott, mely nem volt t�l sok. Befejez�s�l elmondta, hogy egy Csontvad�sz t�bor van nyugatra, val�sz�n�leg ott k�sz�l�dnek a vulcanusi t�mad�sukra.
- Egyre mer�szebbek – mondta. – �s ha ma elint�znek egy falut, holnap elint�zhetik a te "kir�lys�god"-at is.
Malum cs�ndesen lem�szott a hegyoldalr�l. Ahogy megk�zel�tette a Glatorianokat, a Vorox t�meg sz�tny�lt el�tte.
- Nekem fikarcnyit se �r Vulcanus. �gjen csak. De el�bb ink�bb l�tn�m �gni a Csontvad�szokat. Mit akartok t�l�nk, mit tegy�nk?

Gresh bed�l�ng�lt Tesar�ba, homoki cserk�sz�t maga m�g�tt h�zva. Az �llat p�r m�rf�lddel arr�bb majdnem �sszeesett, �gy egyed�l �gy juttathatta �lve a faluba, hogy lesz�llt r�la, �s lassan vezette. A gyepl�t �tny�jtotta egy Agorinak, azt�n elindult az ar�na fel�.
A falu Glatorian veter�nja, Vastus, �pp egy gyakorl�edz�s k�zep�n volt. Atero eleste �ta meg�ll�s n�lk�l k�pezte mag�t. Elhat�rozta, hogy Tesara nem fog ugyanarra a sorsra jutni.
�gy t�nt, meglep�dik, amikor megl�tta Gresht k�zeledni.
- Azt hittem, �pp Vulcanusba m�sz. Mi t�rt�nt? Lemondt�k a meccset?
- A falunak nagyobb gondjai vannak – felelt Gresh. H�l�san elfogadta a poh�r vizet, amivel Vastus megk�n�lta. Homok �s vas �ze volt, de �gy is egyetlen nyel�ssel felh�rpintette.
- Nem lep meg, elv�gre csak egy Glatorianuk van, aki harcolna �rt�k – nevetett Vastus.
- Igaz�b�l m�r h�rom. Ackar, Gelu… �s �n. Azt rem�ltem, te is csatlakozol. – Gresh elmagyar�zta, milyen vesz�ly fenyegeti a falut, amilyen t�m�ren csak tudta.
Mikor k�sz volt, Vastus megr�zta a fej�t.
- Csak egy bl�ff. Nem l�tod? A Csontvad�szok azt akarj�k elhitetni veletek, hogy Vulcanusra p�ly�znak, �gy k�szs�gesen elejtenek egy t�rk�pet. De igaz�b�l egy m�sik falura f�j a foguk – Tajunra tal�n, vagy erre. Nem fogom Tesar�t v�dtelen�l hagyni… �s a te helyed is itt lenne.
- Mi van, ha t�vedsz? – k�rdezte Gresh.
- Akkor Tesara biztons�gban lesz – v�laszolt Vastus. – �s majd kinyitjuk kapuinkat Vulcanus t�l�l�i el�tt, ha errefel� j�nnek. Figyelj, Gresh, a falvunk n�pe r�nk hagyatkozik, hogy seg�ts�k �s v�dj�k �ket. Ezt nem �gy tessz�k, hogy m�s helyek meg m�s t�rzsek miatt aggodalmaskodunk – had agg�djanak �k maguk�rt.
- Mi mind egyazon vil�gban �l�nk – replik�zott Gresh. – Ami vel�k t�rt�nik, az r�nk is hat�ssal van.
- Nem. Ez a mi vil�gunk – ez itt, melyet ind�k sz�nek �t, �s mely szerintem t�ls�gosan is k�zel van Roxtushoz. Mindketten l�ttuk, ahogy Atero �sszed�l. Nos, m�g egyszer nem, az �n falvam nem.
Gresh a f�ldh�z v�gta a poharat.
- De az bezzeg m�r nem zavar, ha valaki m�s� d�l �ssze – mondta, ahogy els�t�lt. – Bocs, ami�rt vesztegettem az id�det.

- Ez id�pocs�kl�s.
Tarix r�pillantott Kiin�ra. A l�ny nem el�sz�r mondta ezt. �s �t ismerv�n, val�sz�n�leg nem is utolj�ra.
Kettej�k lassan lovagolt a sivatagban, �s szemeikkel az �ket k�rbevev� terepet f�rk�szt�k. Tajun k�t Glatorianj�t az�rt k�ldt�k, hogy ut�naj�rjanak egy Agori h�resztel�snek, miszerint a k�zelben vad sziklaparip�k egy kisebb falk�ja tart�zkodik. Befogva �s megszel�d�tve hasznosak lehetnek kereskedelmi c�lokra. De ha szabadon hagyj�k �ket, hatalm�s k�rokat k�pesek okozni.
- Meglehet – v�laszolt Tarix. – De sz�njunk r� m�g egy kis id�t. Hogy n�zne ki, ha most visszaforduln�nk, �s elveszten�nk n�h�ny Agorit p�r �hes l� miatt?
- Glatorianok vagyunk – mormogta Kiina. – Harcosok – nem felder�t�k, nem rendfenntart�k, �s v�gk�pp nem idom�rok. Ha az ar�n�ban van r�m sz�ks�g�k, ok�. De semmi m�sban ne sz�m�tsanak r�m.
Tarix fels�hajtott. Meg�rtette Kiina �rz�seit. Senkinek sem tetszett a vil�g olyannak, amilyen volt. A Kiin�hoz hasonl�k pedig csak menek�lni akartak, m�shov�, ak�rhov�. De nem volt hov� menni. Az egyetlen megold�s, ha megpr�b�lj�k a legjobbat kihozni abb�l a vil�gb�l, amily�k van.
Mostanra m�r j� p�r m�rf�lddel maguk m�g�tt tudhatt�k a falut. Ez Tarixot idegess� tette. Mivel az ut�bbi id�ben megn�tt a Csontvad�sz aktivit�s Tajun k�r�l, nem szeretett t�l messzire ker�lni falv�t�l. Csak egy fosztogat�s kell, hogy az eg�sz hely l�ngokban �lljon.
- Nem l�tok nyomokat – vallotta be v�g�l. – Tal�n az Agori t�vedett, vagy a falka m�r tov�bb�llt.
- H�t, valami elj�tt erre – v�laszolt Kiina. – N�zz csak oda.
Tarix l�tta, mir�l besz�lt a l�ny. T�l�k keletre mintha s�t�t foltok �ktelenkedtek volna a homokon. Amint a k�t Glatorian k�zelebb lovagolt, a t�rgyak felismerhet�bb� v�ltak. Mindketten leugrottak cserk�sz�kr�l, �s kil�v�vel a kez�kben odasiettek a helysz�nre.
Kiina let�rdelt, hogy megvizsg�lja a lelem�nyt. K�t halott Glatorian fek�dt a homokban. H�tas �llataiknak nyomuk sem volt, de homoki cserk�szek �s sziklaparip�k nyomai bor�tottak mindent. Egy k�zeli d�n�ben egy t�r�tt Csontvad�sz kard fek�dt f�lig be�sva.
- Vulcanusiak, de nem ismerem �ket – mondta Kiina. – Ez biztosan m�lt�jjel t�rt�nt. Mit kerestek itt kint s�t�ted�s ut�n?
Tarix le�rt egy lass� k�rt, felm�rve a k�rnyezet�ket. Nem l�tta jel�t se Csontvad�szoknak, se senki m�snak. Ak�rki is a b�n�s, m�r r�gen elt�nt.
- Nem tudom. De tal�n Vulcanusban tudja valaki – mondta Tarix. – Ezt a kett�t visszavissz�k Tajunba, �s eltemetj�k �ket. Azt�n az egyik�nk jobban teszi, ha elmegy a falvukba, �s a tudtukra juttatja, hogy elvesztettek k�t Glatoriant.
- Majd �n – mondta Kiina. – Te csak figyelt a falura. Ha b�rmi baj van, k�ldj el valakit, hogy visszahozzon.
Tarix a kelti cs�csok fel� n�zett, �s azt mondta halkan:
- Tal�n jobb, ha m�r most tov�bblovagolsz. Ha olyan bajjal n�z�nk szembe, amilyennel sz�molok, egyel t�bb vagy kevesebb Glatorian nem oszt, nem szoroz.
Kiin�nak nem kellett megk�rdeznie, hogy mit �rt ez alatt. El�g volt r�n�znie a homokban l�v� Csontvad�sz peng�re.