I. A Titkok �rz�je

Sz�let�sem napj�r�l csak k�d�s eml�keim vannak. Egy k�s�rleti asztalon fek�dtem. L�tsz�lag nem volt ott m�s csak egy �res �veg kapszula �s egy furcsa, s�t�t alak. Se az arc�t, se a teste t�bbi r�sz�t nem l�ttam. Egy s�t�t k�d vette k�r�l. Mintha z�ldes-feket�s f�st sz�llt volna a fejembe. K�rben�ztem a teremben. Vagy 10-20 ugyanolyan kapszula hevert mellettem mint az eny�m volt, de ezekben furcsa Rahi szer� l�nyek lebegtek z�ldess�rga folyad�kban. A kapszul�m felirata a k�vetkez� volt: ' Sioran 114.123 '. Nem tudtam mit jelentett a felirat, de nem is volt id�m r�j�nni. A s�t�t figura fel�m fordult, karmaiban egy hatalmas t�vel �s rekedt, torz hangj�n azt mondta:

- Most elm�sz egy olyan helyre, ahov� m�g a legb�trabb l�nyek �s h�s�k sem mer�szkednek.

V�gigfutott a h�tamon a hideg. Mintha egy vill�m csapott volna kereszt�l rajta. Minden els�t�t�lt. A torz hang nyugodtan suttogott mellettem, de nem �rtettem, hogy mit mondd. Enyhe f�jdalmat �reztem, majd elvesztettem az eszm�letem.

A k�vetkez� eml�kem az, hogy kidobnak egy szigetre. Hom�lyos l�t�sommal k�r�ln�ztem. A szigetet d�s n�v�nyzet bor�totta. Minden jel arra utalt, hogy nem volt ott rajtam k�v�l senki. Nem tudtam ki vagyok �s nem tudtam mi�rt vagyok itt. A k�vetkez� pillanatban este lett. Enyhe narancss�rg�s pisl�kol�s simogatta meg a v�llam, majd a szigetet elnyelte a s�t�ts�g. M�g k�ba voltam egy kicsit, de meg akartam tudni, hogy mi c�lb�l ker�ltem ide. A parton egy penna �s n�h�ny pergamen fek�dt mellettem, elhat�roztam, hogy �letem minden fontos esem�ny�t meg�rom. Elindultam a dzsungel kesze-kusza �sv�nyein. A vil�g�t� bog�r rahik vezettek utamon. Mindenf�le fura zaj sz�r�d�tt ki a boz�tosb�l.

- �gy t�nik az �jszakai rahik k�v�ncsiak az �j j�vev�nyre.-Mormoltam magamban

Sz�p tiszta este volt �s �n �beren figyeltem a csillagok f�ny�t. Mihejst reggel lett egy nagy p�lmalev�l t�v�ben �brettem. Nagyot ny�jt�ztam �s folytattam utamat. N�h�ny Gukko mad�r suhant el felettem a v�ltoz�s szel�vel a h�tuk m�g�tt. Egy nagy barlanghoz �rtem. A barlangot nem �rizte senki �s semmi, �gyhogy gondoltam bemegyek. A barlangban egy cs�f, ijeszt�, �reges l�ny pihent. Megsz�l�tott. A borzalom �s f�lelem lett �rr� rajtam.

- 23-as, 23-as te vagy az?

Ijedt hangon r�ki�ltottam, ami el�sz�r az eszembe jutott.

- ����....�n nem!....�n, �n Vohlix vagyok!

Nem tudtam, hogy ez a sz� mit jelent �s azt sem, hogy mi�rt mondtam ezt. �gy t�nt a sorsom nem ker�lhetem el... Az undor�t� l�ny ebben a pillanatban hangos nevet�sben t�rt ki. Szinte beleremegett a barlang.

- Hahaha! -Azt hiszed engem �t tudsz verni? -123-as! -�n mindenek felett �llok, csak a Nagy Szellem ismeri utamat! -Ord�tott r�m mogorv�n.

Sz�rny� k�lseje miatt teljesen kifordultam magamb�l, de �sszeszedtem magam (�s persze adott egy kis biztons�g�rzetet az a t�ny, hogy tudta ki vagyok). Betess�kelt a barlang m�ly�re. A falakat mindenf�le furcsa �r�s bor�totta. A f�nyt pedig kis vil�g�t� rahibogarak szolg�ltatt�k. Igen azok a rahibogarak, akik az �n utamat is megvil�g�tott�k. A sz�rny le�lt �s mes�lni kezdett. Meglep�dtem, hisz nem ismerem �t, de � ismer engem. Mindezek ellen�re mindent, amit fontosnak tartott elmes�lt nekem. Mes�iben Nagy L�nyekr�l, h�s To�kr�l, Testv�ris�gekr�l �s Sz�vets�gekr�l hadob�lt, �s nem utols�sorban Matoran �s m�s Univerzumokr�l. V�gezet�l eml�t�st tett a Nagy Szellemr�l Mata Nuir�l is. Minden, ami m�s sz�m�ra titok volt, el�ttem nyitott k�nyv, b�r az�rt nem mondott el mindent.

�vekig hallgattam a t�rt�neteit �s b�lcsess�ge megd�bbentett. Ennyi id� eltelt�vel vonakodva ugyan, de megk�rdeztem, hogy kicsoda � maga. Nem mondott m�st csak ennyit:

-Tren Krom.

Oly hatalmas �s fens�ges n�v volt, ugyanakkor nagyonis primit�ven csengett. Furdalt a k�v�ncsis�g. Tudtam, ha ennyi mindent tud m�sok �s a saj�t vil�g�r�l, akkor tal�n tudja, hogy ki vagyok. Megk�rdeztem. V�lasz�ban melegs�g �s nyugalom p�rosult.

-Egy j�l siker�lt k�s�rlet.-Mormogta g�nyosan. -Te egy Sioran vagy a Matoranok rokonfaja, akiket a tud�s megszerz�s�re teny�sztettek ki. -Te vagy a 114.123. Sioran.- A te haz�d egy t�voli Univerzum a Ny-i csillagokban. -Te vagy a kiv�lasztott!

Nem �rtettem. Ha ott a haz�m akkor mit keresek itt, �s mi�rt lenn�k kiv�lasztott? El akartam menni innen. Ak�rmennyire is vonzott ez a vil�g �s Tren Krom hatalmass�ga. Honv�gyam volt. Itt sz�lettem, de nem ide tartoztam.

Sajnos nem volt lehet�s�gem elmenni. M�g nem. Csak �ltem, tanultam �s v�rtam, hogy sorsom beteljesedjen...
 

II. A Haza�t nagy maszkja

Az egyik nap utaz�k �rkeztek Tren Krom sziget�re. �ppen h�n�rt szedni voltam a tengerparton. A boz�tosban k�vettem �ket. Egy szedett vetett t�rsas�g volt �l�k�n egy bika szer� tit�nnal. Eg�sz a barlangik meneteltek. Kerestek valamit. Tren krom a 'mesterem' nem fogadta sziv�lyesen a l�togat�kat, csapd�ba ejtette �ket. A vezet�j�k Mata Nui Rendj�nek k�pvisel�j�nek adta ki mag�t. Valami Brutaka nev� egy�n volt. De ekkor hirtelen felkaptam a fejem. Egy r�kszer� l�ny megt�madta Tren Kromot. Persze � nem hagyta mag�t, �s egy harmadik szemmel elporlasztotta. Ekkor bele akart n�zni Brutaka elm�j�be, de nem ment neki, a vez�rt v�delmezte a maszkja. Ekkor az egyik seg�dje elm�j�be n�zve Tren Krom elborzadt. �n cs�ndben �s hidegen v�rtam, mi fog t�rt�nni. A b�lcs �ri�s elk�pedt. Borzalmas dolgokat l�thatott, ha ezek a t�rt�n�sem �t is hidegg�, r�m�ltt� tett�k. Megijedt. Elengette az idegeneket a csapd�b�l �s valami ilyesmit mondott:

-Menjetek, ez a vil�g m�r nem az a vil�g, ami egykoron volt, a s�t�ts�g �s a cselsz�v�s ir�ny�tja. -Nem b�ntetlek meg benneteket, mert ebben a vil�gban �lnetek �s harcolnotok nagyobb b�ntet�s, mint amivel �n valaha megr�hatn�lak titeket.-Menjetek l�tni sem akarlak titeket!

Az idegenek elmentek. B�r az elm�j�kben dolgozott a f�lelem. K�vettem �ket. Azt hittem tehetnek valami az�rt, hogy elmehessek a haz�mba. Nem �gy lett. Visszautaztak oda, ahonn�t j�ttek. Szomor�an visszaindultam a barlang fel�. De m�r sosem l�ttam t�bb�. Egy furcsa Rahi rep�lt fel�m. Karmai k�zt egy maszkot tartott. A maszot leejtette a f�ldre egy fa t�v�be. Csak �vatosan k�zel�tettem meg. Sug�rzott mint egy reaktor. Meg�rintettem. Vonakodva, de felvettem a f�ldr�l. Ebben a pillanatban r�s�t�tt a nap egy sugara �s a maszk f�nye mindent elbor�tott. A f�nye engem is elvak�tott. Olyan �rz�sem t�madt mintha sz�tesn�k. A maszk a r�szecsk�imet egy t�voli dimenzi�ba k�ldte. A maszk elt�nt, de �n.... �n m�r megint elt�vedtem. Egy bolyg�n voltam amire hat hold vigy�zott. Minden hold egy-egy r�gi� volt. A t�z, v�z, leveg�, k�, f�ld �s a j�g holdjai. A k�r�l�ttem elter�l� boz�tos megmozdult. Egy z�ld alak egy m�sik Sioran l�pett el�.

-Te meg mi-kicsoda vagy?-K�rdezte

T�grany�lt szemekkel v�laszoltam neki:

-Vo..vo...vohlix!

-Hehehe...-Az eny�m-nevem Planeo.-Egy leveg� Sioran vagyok.-H�t te?

-�n?-Azt hiszem �n egy t�z Sioran vagyok.

-Na ha m�r �gy egym�s-tal�ltuk egym�st, akkor gyere velem.

-Hov� viszel?-Hisz nem is ismersz.

-Elviszlek a Turag�hoz, meg a h�seink templom�hoz.

-Nem egy Toa templomba?

-Toa?-Hehehe....-Itt m�r r�g nem volt Toa.- Idegenek.-Milyen butas�gokat besz�lsz-fecsegsz bar�tom?

R�d�bbentem, hogy ez egy teljesen m�s vil�g, messze a Matoranokt�l �s a k�lt�r�jukt�l. De ez a nyelv. Ahogy az �jdons�lt bar�tom besz�lt. Mintha egy Le-Matoran lett volna.

-Na mivan?-Most nem k�vetsz-j�vel ut�nam?

-De.-Feleltem k�v�ncsian.

�s elindultunk az �j vagy a r�gi, �letem kezdete fel�...
 

III. Turaga Kaulon

Utunk k�vetkez� �llom�sa egy hatalmas faluba, m�r szinte v�rosba vezetett. Planeo magabiztosanvezetett, egyenesen a romv�ros h�zai k�z�tt. Abban a pillanatban egy hatalmas �rny�k vet�lt r�nk. Egy csapat Le-Sioran jelent meg k�l�n�s form�j� Rahi madarakon.

-Planeo, ki a bar�tod? -K�rdezte a vezet�j�k.

-Sz�ljatok a Turag�nak, hogy hoztam egy bar�tot! -Ki�ltott fel Planeo.

Turaga?-Gondoltam magamban. Egy Turaga, hogy ker�lhet ide? Tele voltam k�telyekkel �s k�v�ncsis�ggal. Vajon ki lehet az? Ismerem? Hogy ker�lhetett ide? Planeo megb�kte a v�llam.

-Ne f�lj-izgulj bar�tom. Majd �n besz�lek helyetted.

Az �v�ros k�zep�n, egy Po-Koroi h�zhoz hasonl� kunyh� �llt. Bel�pt�nk. Dohos �s r�gies szaga volt. K�rbe-k�rbe tele volt minden Kanohi maszkokkal. Egyesek olyanok voltak, mint a Matoranok maszkjai, a t�bbi viszont nem is hasonl�tottak r�juk. Telis-tele volt a k�r alak� terem f�nyl� n�v�nyekkel. H�tul megjelent egy feh�r figura. K�ts�gtelen�l egy Turaga volt. Maszkja megegyezett Onewa Turaga maszkj�val. K�sz�nt�tt minket.

-Isten hozott szer�ny hajl�komban j�vev�ny. -Planeo magunkra hagyn�l egy kicsit?

-Rendben Turaga, de hamarost  visszat�rek.

-Honn�t j�tt�l Turaga?-K�rdeztem t�grany�lt szemekkel.

-Mi�rt �rdekel Sioran bar�tom?

-Tudod, mert �n nem vagyok ide val�si.-�n a Matoran Univerzumb�l j�ttem.

-T�rt�nt ott valami mi�ta elj�ttem?-K�rdezte er�jesen.

-Mi�rt ki vagy te?

-�n egy J�g Toa voltam, Kaulon. -Toa Lhikan csapat�nak tagja voltam, am�g...

-Am�g?-K�rdeztem kiss� remeg� hangon.

-Am�g egy S�t�t vad�sz egy tart�lyban ide nem hozott. -Mikor meg�rkezt�nk legy�ztem a vad�szt �s megmentettem a t�bbi tart�lyban raboskod� Siorant, �s er�met felhaszn�lva Turag�v� v�ltam.

-Mi ez a hely?-Tettem fel a k�rd�st kicsit udvariatlanul.

-Ez a hely a Nova Magna.-Egy vil�g, ami nagyon is hasonl� a Matoran Univerzumhoz. -Egy bolyg� melyet 6 hold vesz k�r�l. -Bevallom el�sz�r azt hittem Ta-Nionb�l a t�zholdr�l j�tt�l.

-Most mi az �v�rosban �l�nk-vagyunk!-T�rte meg a csendet egy ismer�s hang.

-Planeo elvisz t�ged a Nagy l�nyhez Dein�hoz, aki a bolyg� teremt�s�t�l kezdve itt �l. -Hatalmas �s fens�ges ugyanakkor nagyon b�lcs �s kedves.-Jelenleg Ga-Nionban �l.

-Er�s n�.-Viccel�d�tt Planeo.

-Menjetek!-Mondta Turaga Kaulon. -A Nagy Szellem vigy�zza utatokat!

-Mi�rt megy�nk a Nagy L�nyhez?-Tettem fel egy k�rd�st imm�r sokadj�ra.

-Mert � tudja kit-mit jelent, hogy itt vagy.

-Mi�rt annyira k�l�n�s, hogy ki vagyok?

De Planeo nem mondott semmit. Csak mosolygott csendesen. Azt�n valami legend�r�l kezdett el habogni, egy utaz�r�l, meg a megment�sr�l...

Elindultunk a Nagy L�nyhez. Kezdetben csendesen haladtunk, de k�s�bb....k�s�bb m�r zengett t�l�nk a t�j. Plane� �s �n a legjobb bar�tok lett�nk. Egy Le-Metrui cs�rendszerben, vagy valami olyasmiben utaztunk Ga-Nionba.

�rkez�s�nket nagy �r�m �vezte. Egy csapat f�rfi �s n�i nem� Ga-Sioran vett minket k�r�l �rvendezve. Planeo elmondta, hogy n�luk minden t�rzs vegyes nem�, de egyes t�rzsekn�l az egyik f�lb�l van t�bb vagy kevesebb. Megnyugtatott, hogy a Ga-Sioranokn�l a n�i nem van t�bbs�gben. Kedvesek �s bar�ts�gosak, de t�rsas�gker�l�k. Nem szeretik az idegeneket. Ennek ellen�re nagyon is sziv�lyesen fogadtak benn�nket.

A kik�t� elhagy�sa ut�n csatlakoztunk egy karav�nhoz, �s remeg� kezekkel, de j� hangulatban elindultunk utunk k�vetkez� �llom�sa fel�...

IV. Trag�dia

Az utunkat sok v�zes�s �s csod�latos tavak szeg�lyezt�k. A karav�n vezet�je megsz�l�tott:

-Merre mentek ifjoncok?

-Dein�hoz szeretn�nk eljutni.-V�laszolta Planeo.

-Csak egy j� tan�cs, ne menjetek a S�t�t hold erdej�be!

'S�t�t hold'. Mif�le n�v egy erd�nek. Ijedten ment�nk tov�bb �s lassan r�nkesteledett. Planeo is csendben volt, nem sz�lt egy sz�t sem. A karav�nvezet� lesz�llt  l�szer� Rahija h�t�r�l �s fel�nk indult.

-Csak nem megijedtetek? -K�rdezte.

-Nene....nem. -Dadogtam ijedten.

-Ne f�ljetek. -A Karav�non bel�l biztons�gban vagytok.

Nyugov�ra t�rt�nk, de hajnalig nem birtunk elaludni. Reggel, mikor fel�bredt�nk valami irt�zatos sz�rny�s�g fogadott. A karav�nomb�l semmi sem maradt. Mindenfel� csak romos kocsik �s kiborult term�nyek hevertek, a Rahilovak val�sz�n�leg elmenek�ltek. A f�st gyenge karjai m�g meg-megsimogatt�k a moh�s p�rk�nyokat.

-De...hol vannak a t�bbiek? -K�rdezte Planeo.

Ebben a pillanatban a romok alatt megmozdult valami. A vezet� volt. Sz�rk�sk�kes sz�ne el�t�tt a k�rnyezet�t�l. Kanohi Hun�ja m�g�l csak az �let apr� jeleit �rz�kelt�k. Haldoklott. Nek�nk szerencs�nk volt, mivel egy nagy bokor m�g�tt aludtunk.

-Utaz�k? -Ti vagytok azok?

-Mi! -Feleltem elborzadva.

-A t�bbiek....

Plane�val egym�sra n�zt�nk.

-A t�bbieket elvitt�k! -Ny�gte ki reszket� hangon.

-Hova? -Hangzott fel a k�rd�s.

-A falka vitte el.

-De hova?

-A S�t�t hold erdeje fel� mentek.

-Milyen falka?

De erre a k�rd�sre m�r nem kaptunk v�laszt. Planeo viszakozott. L�tszott rajta, hogy nem akar oda menni.

-K�rlek ments�tek meg �ket. -Csak ti seg�thettek! -Ti vagytok a kiv�lasztottak!

M�g csak n�h�ny hete voltam �ton, de ezt a sz�t m�r sokadj�ra hallottam. Planeo ekkor ellenvet�s n�lk�l felord�tott.

-Seg�t�nk! -�n �s Vohlix is!

A v�n karav�nvezet� l�tv�n, hogy a t�rsai j� kezekben vannak, m�lt�s�ggal t�vozott k�r�nkb�l. K�ve nem vil�g�tott t�bb�. Meghalt. Szomor�an �s f�lve az idegen vesz�lyekt�l, elindultunk, hogy megments�k bajbajutott t�rsainkat �s legy�zz�k f�lelm�nket az ismeretlennel szemben imm�r sokadj�ra...

V. A S�t�t hold erdeje

Egy csap�s vezetett a S�t�t hold erdeje fel�. Kis tiszt�sok �s csermelyek vett�k k�r�l az utat. Gy�ny�r�en csillogott minden, semmi sem utalt a k�zelg� s�t�ts�gre, amivel szembe kellett n�zn�nk.

-Te Vohlix, t�ged nem r�z ki a h�v�s-hideg ett�l a helyt�l?-Sz�l�tott meg Planeo.

-De igen, �n is f�lek!- V�laszoltam.

Az els� kop�r f�k k�z� �rve hangokat hallottunk a k�r�l�tt�nk l�v� boz�tosb�l. Azt�n egy kis sz�rkes�g t�nt fel a bokrok k�z�tt. K�nnyen kivehet� lett volna, mivel nem volt a bokron egy lev�l sem, de m�gsem l�ttuk a s�t�ts�g miatt. A f�ny alig hatolt be ebbe a rengetegbe. El�rt�nk a t�borhoz. Egy sz�rk�s k�k Toa szer� l�ny b�jt meg a t�z mellett. Egy Kanohi Volitakot viselt, k�r�l�tte egy Spinax horda pihent.  K�t p�ld�ny egy Rahi l�bsz�ron vit�zott, a harmadik egy fa t�v�ben pihent �s a Rahi kez�t r�gcs�lta. M�g vagy 8 pihent a t�z k�r�l a vez�r�k parancs�ra  v�rva. A vez�r egy testesebb p�ld�ny volt egy l�nccal a nyak�ban. H�rom ketrec...nem, nem is ketrec sokkal ink�bb h�rom kalitka pihent egy hatalmas f�nak t�masztva, benne a bar�tainkkal. Nem tudtuk mit tegy�nk, alkudjunk az idegennel, vagy sz�ktess�k meg a t�rsainkkat. Vonakodva, de a sz�ktet�s mellett d�nt�tt�nk. Odalopakodtunk a ketrecekhez, �s elkezdt�k kik�t�zni a tart�k�teleket. M�r majdnem v�gezt�nk az els� kalitk�val, amikor �szrevettem, hogy valami, vagy valaki nyomon k�veti minden l�p�s�nket. Az a sz�rke alak lehet.-Gondoltam magamban. Egy perccel k�s�bb er�s csattan�sra lettem figyelmes. Az idgen alak ostor�val r�nkeresztette a fenevadjait. Elkaptak. Egy f�hoz k�t�ztek minket. A Toa szer� l�ny f�l�m hajolt �s a szemembe n�zett.

Mit k�pzelsz magadr�l Sioran? -Mit teszel? -Csak nem a p�nzforr�somt�l akarsz megszabad�tani?

-Hogy lehet, hogy egy Toa ilyen kapzsi �s �nz�? -Meredtem r� magabiztosan. -H�snek k�ne lenned, nem egy zsarnoknak!- Ord�tottam az arc�ba.

-Honn�t tudtad, hogy Toa vagyok? -Ki vagy te? - MIt k�pzelsz, hogy besz�lsz velem? -Te csak egy Sioran vagy! -MI�rt j�tt�l az erd�mbe? -Ez az �n vil�gom, aki ide t�ved megb�nh�dik! -Kis p�nz�rt visszakaphatod �ket.

-Egy ilyen alak mint te valaha Toa volt? -�s vajon milyen Toa lehett�l...

-Toa Murenot senki sem s�rtegetheti! -Igenis j� Toa voltam, vigy�ztam �s seg�tettem a Sioranokat, am�g el nem �rultak. -Kihaszn�ltak azok a nyamvad�kok. -Elk�ldtek, mert megmentettem egy Turag�t, aki kor�bban a testv�rem volt, de fel�ldozta az erej�t egy...

-Egy?

-Egy gyilkost, egy s�t�t vad�szt mentett meg. -�n meg �t mentettem meg egy falka Spinaxt�l. -Az�ta �n vagyok a vez�r�k. -A Sioranok azt hitt�k a Turag�ra, hogy valami gonosz szerzet �s sz�m�zt�k a bolyg�nkr�l. -Soha t�bb� nem l�ttam, addig a napig...

-Milyen napig?

-Am�g meg nem tal�ltam a holttest�t a tengerparton. -Egy S�oran l�ndzsa �lte meg. -Engem a csatl�s�nak hittek �s elkergettek.

-�n meg�rtelek, de akkor sem teheted ezt ennyi �rtatlannal! -Nem b�nthatod �ket m�sok b�n��rt. -Engedd el �ket, hisz nem �rtottak neked!

A hatalmas harcos szem�b�l egy k�nnycsepp csordult ki. Soha nem l�ttam m�g ilyet soha azel�tt �s az�ta sem. Elporladt a k�, amit a sz�v�n viselt egy m�zs�s teherk�nt. Elengette a Sioranokat, majd elfutott a Spinaxokkal egy�ttl. Az erd� lombozata ekkor megny�lt. A f�ny lavinak�nt �radt sz�t. A f�k �s a bokrok �j hajt�sokat �s r�gyeket n�vesztettek, a levelek �s a k�k vir�gok mindent elbor�tottak. A s�t�ts�g erdeje imm�r a f�ny erdej�v� v�lt. Soha t�bb� nem l�ttam Murenot. Biztosan valahol, egy t�voli szigeten pihen. Boldogan a Spinaxok t�rsas�g�ban...

 VI. �j horizontok

Folytattuk utunkat a Nagy L�nyhez. A bajbaker�lt Sioranok hazamentek �s elmes�lt�k a t�rt�nteket. Nem v�rtuk meg a h�l�lkod�st. Siet�sen a kik�t� fel� vett�k az ir�nyt. A Ga-Nioni Nagy-sziget keleti partja k�d�s volt, de emiatt cseppet sem vesztett f�ny�b�l. A kik�t�ben k�t hal�sz munk�lkodott, h�l�ikat gubancolgatt�k egy kis lev�lcs�nak t�rsas�g�ban. Planeoval megk�rdezt�k �ket, hogy nem vinn�nek-e el Deina barlangj�hoz. Az egyik�k �gy felelt:

-Persze, szivesen elvisz�nk titeket! -El�ruln�tok a neveteket?

-Vohlix vagyok, � pedig Planeo.

-�n Spyke vagyok, � pedig az ikertes�m Fricc. -Mint l�tom nem ide val�siak vagytok. -Jelentette ki Fricc bar�ts�gosan.

-Nem, mi a f�kontinensr�l j�tt�nk! -Felelte Planeo.

-Te nem Le-Nioni vagy? -K�rdezte Spyke.

-De igen, csak tanul-okosodni voltam a Turag�n�l. -V�laszolta Planeo kiss� zavarban.

-�s te bar�tom? -Te nem t�nsz ide val�sinak!

-Nem! -�n egy utaz� vagyok! -V�laszoltam a val�s�got kiss� leleplezve.

Besz�lltunk a cs�nakba �s kihaj�ztunk. Spyke �s Fricc izgatott volt. Tudt�k, hogy nagy kalandban lesz r�sz�k. K�zeledt�nk a Nagy L�ny barlangj�hoz.

-Nem aj�nlatos most zavarni, d�lid� van, ilyenkor pihen. - Jelentette ki Fricc.

-De be kell menn�nk, fontos! -V�laszoltam.

-Akkor veletek tartunk!

A barlang bej�rat�hoz�rve csod�s l�tv�ny fogadott. Minden�nnen csak cseppk�vek l�gtak al�, csillogtak, szinte h�vogattak. A bej�ratot k�t  v�zes�s szeg�lyezte. Maga volt a paradicsom. Bemer�szkedt�nk. Az aul�ba �rve t�tva maradt a sz�nk. A csod�lat sz�val nem is lehet kifejezni annyira gy�ny�r� volt. A terem k�zep�n lebegett Deina. Fenns�ges volt, a v�z k�r�lvette, nem � maga volt a v�z. Mindk�t tenyer�n egy-egy bubor�khalom forgott, szeme pedig csillogott �s f�nylett, mint a v�zt�k�r.

-� nemes h�lgy, nem akarunk zavarni, hoztunk n�h�ny l�togat�t! -Sz�lalt meg Spyke.

Deina nyugodt hangj�n megsz�lalt:

-K�sz�ntelek benneteket kis h�s�k! -Minek k�sz�nhetem l�togat�sotok?

-Fenns�ged, csak az utunkat �s a v�gzet�nket szeretn�nk kif�rk�szni, tudnunk kell kik vagyunk �s mi�rt �l�nk!

A Nagy L�ny fenns�gesen �s mosolyogva v�laszolt:

-Te �s a t�rsaid tisztess�gesek �s egyenesek vagytok, lelketek j�raval� �s igazs�gos. -Ti vagytok az utols� rem�nye ennek a vil�gnak. -A j�slatban meg vagyon �rva, hogy egykoron elj� a s�t�ts�g �s megpr�b�l elvenni mindent, ami kedves sz�motokra. -Bennetek lakozik az er�. -Egy szikra, ami majd ha elj�n az ideje l�ngra lobban. -Egyetlen t�rgy seg�thet benneteket: egy Toa k�b�l faragott maszk a Kanohi Karu a t�r�d�s Nagy maszkja. -Seg�ts�g�vel azok lehettek, aminek a v�gzet sz�nt benneteket, de be feledj�tek, csak akkor vagytok m�lt�ak, ha ti is t�r�dni akartok m�sokkal �s a vil�gotokkal �s hitetek soha nem fogy el. -Bennetek van a csepp, amib�l egykoron �ce�n lesz. -Menj Vohlix �s teljes�tsd be sorsod, �s ti h�rman seg�ts�tek �t b�rmerre is j�rjon, mert az egys�g hatalom. -�g veletek! -A Nagy szellem kegyes �s megseg�t majd utatokon! -Ennek a vil�gnak olyan h�s�lre van sz�ks�ge, mint amilyenek ti vagytok!

Deina megnyitotta a v�gzet�nkh�z vezet� kaput. Tudta, hogy nagy dolgokra vagyunk rendeltetve, de m�g mi sem hitt�k el. Felemelkedett �s egy nagy f�nycs�v�t maga ut�n hagyva elt�nt. Tudtuk, hogy meg kell tal�lnunk a Kanohi Karut �s fel kell k�sz�ln�nk a valaha volt legnagyobb vesz�lyre...

VII. Harcosok vagy helytart�k

Utunk k�vetkez� �llom�sa Ta- Nionba vezetett. A Pegazus-sziget (Ta- Nion legnagyobb szigete) partjaihoz �rve a k�t v�z Sioran, Fricc �s Spyke egyre idegesebb lett.

-Ut�lj�k a l�ng-t�zet! -S�gta a f�lembe Planeo.

A perton egy csom� vulk�ni maradv�ny hevert szanasz�t. N�h�ny l�vazuhatag itt �rezte �gy, hogy egyes�l a tengerrel. Egy hatalmas s�rk�nyokkal mintt�zott kapun kellett kereszt�lmenn�nk, az �t arra vezetett. A kapu t�loldal�n fura Rahi szer� l�nyek munk�lkodtak. L�ngoltak mint valami t�zk�p�. A l�ngok Toa szer� alakot form�ztak, de a t�zt�l nem lehetett csak a szem�ket kivenni. Furcsa m�d k�l�n�s dolgot csin�ltak. V�r�ses bogy�kat sz�reteltek, zs�kokba rakt�k, majd nagy k�b�l k�sz�lt szekerekre dobt�k a m�r megtelt zs�kokat. Ezek ut�n nem volt valami kellemes fogadtat�sunk. Egy s�rk�nylovas l�pett el� a g�z�lg� reped�sek m�g�l.

-Te Marthox! -Ggyere m�r ide! -N�zd mit sodort ide ' vizesfolyam' (=tenger)!

-H� Vekori ezek Sioranok, de nem a falubeliekhez tartoznak! -B�r az a kis k�pc�s, az a kis piros, az mintha ide val�si lenne.

-Fogadjuk �ket tiszteletre m�lt�an!

K�t hatalmas harcos, a k�t helytart� ker�lt a szem�nk el�. �rd�gi mosolyt vetettek r�nk. Nem a j�sz�nd�k vez�relte �ket az egyszer biztos. Spyke �tbaigaz�t�st k�rt t�l�k, de a k�t �ntelt alak hallgatott.

-J� kis rabszolg�k mi Marthox?

-A b�ny�ba vel�k! -De b�njatok vel�k vend�ghez m�lt�an! -Majd megl�tjuk, hogy meg�rdemlik-e a seg�ts�g�nket!

A s�rk�nyparip�k m�g�l katon�k, nem...ink�bb harcosok l�ptek el� �s l�ncravertek.

-Sz�p kis fogadtat�s! -Mormolta mag�ban Fricc.

Miel�tt a b�ny�ba vittek volna visszan�ztem a k�l�nleges munk�sokra. Az egyik szek�r m�g�tt ismer�s sz�rke �rnyat l�ttam. K�vetett minket. -Gondoltam magamban, azt�n elhurcoltak.

A b�ny�ba �rve csak n�gy cs�k�nyt tal�ltunk. Mag�nyosan sz�tlanul fek�dtek a f�ld�n arra v�rva, hogy valaki k�zbe vegye �ket. A k�t helytart� le�lt egy-egy tr�nra �s pal�stjukat levetve figyelt�k, hogyan dolgozunk. Nem tudtuk, hogy a sors hozott-e ide benn�nket vagy maga az �let �z vel�nk ilyen g�nyos tr�f�t. Csak dolgoztunk sz�tlanul napestig.

A k�t helytart� csak �lt �s v�rt. Aranyp�nc�ljukon meg-megcsillant a b�ny�ba besz�r�d� f�ny. V�r�sek voltak mind a ketten, de az aranyp�nc�ljukt�l nem sokat l�ttunk. Fenns�gesek �s dics�s�gesek voltak. �s kegyetlenek. A maszkjuk is arany volt, kez�kben egy-egy egyedi kard d�szelgett. Az egyik�k egy l�nggoly�vet�t, a m�sikuk egy �jpusk�t tartott a kez�ben. Egyedi kardjaikat a tr�njuk sz�l�re tett�k, hagy d�szelegjen.

K�r�lbel�l 4 �ra robotmunka ut�n egy hangos taps t�rte meg a csendet. Marthox volt.

-El�g a munk�b�l! -Tisztess�ggel v�gigcsin�lt�tok a feladatot amit kir�ttunk r�tok. -�nk�nt �s b�rmentve. -Mi a k�teless�get tartjuk a legfontosabbnak a vil�gon.

-Becs�letesek vagytok, r�ad�sul odaad�ak is. -Ez irigyl�sre m�lt�. -Most gyertek �s csatlakozzatok! - Vette �t a sz�t Vekori.

Kivittek a dohos �s piszkos b�ny�b�l �s egyenesen a kast�lyukba vittek �s le�ltettek a tr�nteremben. Hogy mit tettek vel�nk? Aj�nd�kot adtak. Egy tarisznya amulettet kaptunk, de valami nem stimmelt. Mi�rt 8 amulett van a tariszny�ban?

-Ezek v�delem amulettek! -Csak akkor tudj�tok haszn�lni �ket ha er�t�k tet�pontj�n vagytok, ha megdolgoztatok �rte! -K�z�lte Vekori.

-Elenged�nk titeket! -Menjetek �s lelj�tek meg a bennetek lakoz� er�t �s kitart�st! - Jelentette ki Marthox.

A kast�lyt elhagyva el�rt�nk a Ta-Nioni falucsk�ba, ahol egy b�k�s Sioran k�sz�nt�tt minket, majd k�rd�s�nkre v�laszt adva el�rulta, hogy kik is ezek a helytart�k.

-Ezek a harcosok egykor egy m�sik bolyg�n �ltek �s harcoltak. -A falujuk�rt �s a vit�ik�rt tett�k pr�b�ra az erej�ket egy ar�n�ban. -Bara Magna volt a bolyg� neve. -Itt �ltek am�g sz�m�zt�k �ket akaratoss�guk �s munkam�ni�juk miatt. -Csak a munka �s a k�teless�g �lteti �ket, de igaz�n igazs�gosak �s meg�rt�ek. -M�lt� vez�rei ennek a holdnak.

A falucska �nneps�get rendezett a tisztelet�nkre, Turaga Kaulon m�r int�zkedett fogad�sunkr�l. Planeo �s Spyke nagyon j�l �rezte mag�t, a k�t k�p� egym�sra tal�lt. Fricc Otur t�rsas�g�ban egy j�rm�vet fabrik�lt. Valami nagy versenyr�l hadob�ltak, de m�r nem figyeltem. Lementem a tengerpartra �s azon t�n�dtem, hogyan tov�bb. A maszkot meg kell tal�lni, meg kell keresni.

A Ta-Sioranok �s a bar�taim nyugov�ra t�rtek. �n m�g a t�bort�zn�l agyaltam. Az egyik h�z m�g�l egy ismer�s sz�rkes�get l�ttam megcsillanni a holdf�nyben. A szellem�nk is vel�nk van, jegyeztem meg kiss� bizonytalanul. A csillagok f�nye m�r egyre jobban pisl�kolt �gy lefek�dtem. M�snap reggel felpakoltunk, hogy �trakelj�nk. B�cs�z�sul k�t s�rk�ny suhant el felett�nk, furcsa integet� aranyharcosokkal a h�tukon...