1.Fejezet: Az első küzdelem

Másnap reggel minden csapat izgatottan ment a kolosszeumba, hogy megtudják, kik ellen kell küzdeniük. De még mielőtt beléptek volna a csapatok minden csapat vezetőtől megkérdezték mi a csapat neve. A csapatom vezetője Tarduk volt. Nem mindenki választotta őt, de végül mellette döntöttünk mivel ő végzett a leggyorsabban az első feladattal így ő lett a csapat vezetője. A csapatunk neve, hogy tisztelegjünk Mata nui és Merkutisz előtt Toa Mata lett ezen kívül a Toa Nuvák előtt is tisztelegni szerettünk volna. Amikor az egyik toa aki az ajtón állók közt volt név szerint régi mesterem Takron elmosolyodott látva, hogy eddig eljutottunk.

Már minden csapat a kolosszeumban volt. Mindenkinek meglepő volt, hogy aki bejelentette az első mérkőzést az nem más volt, mint maga Mata nui és ami az én csapatomat még inkább meglepte az az volt, hogy rögtön mi kezdtünk. Az első ellenfelünk csapat neve egyszerűen az volt, hogy Hordika. Eleinte nem értettük, hogy miért pont ez volt az ellenfelünk neve, de mihelyt megláttuk ellenfeleinket rögtön megértettük miért ez a csapat nevük.

Mindannyian elmutálódottak voltak, és ami érdekes volt bennük, hogy amint ránéztem az egyikőjükre rögtön érezni lehetett azt, hogy nem más érdekli, mint az ölés élvezete.

- Köszöntelek titeket az első küzdelem helyszínén versenyzők. – jelentette ki az első verseny bíra Helryx.

- Ti ki itt áltok mindnyájan más és más céllal jöttetek, de a verseny végére csak is egy csapat maradhat. Ám a további szó szaporítás helyett lásuk, hogy kik az első versenyzők. – Ezt kimondva hirtelen két hatalmas ajtó nyílt ki. Az egyik mögött mi álltunk a másik mögött az ellenfeleink.

- Versenyzők. – szólított fel Helryx minket. – A szabályok egyszerűek. A harc addig folytatódik, míg az egyik fél fel nem adja vagy harc képtelenné válik. Még ami fontos szabály az ellenfelet megölni tilos. – Ezt meghallva az ellenfél csapatában lévő egyik csapat tag nem örült ugyan is ő volt az, akiről a leginkább leolvasható volt a gyilkolási vágy.

- Harcosok válasszátok ki a küzdő feleket. – Ekkor az ellenféltől rögtön felugrott a ringbe az egyik ellenfél, akinek a neve Jaga volt.

- Én megyek először. – mondta Tarduk. – Kíváncsi vagyok mire képesek.

- Ne Tarduk! – mondtam. – Nem tudhatjuk mire képes! Előbb én megyek.

- Nem Photok! Én megyek! – Emelte fel hangját Tarduk. Tovább vitáztunk még egy pár másodpercig.  A vitánknak az vetett véget, hogy Raanu se szó se beszéd belépett a küzdő térre.

- Hát fiúk úgy látom nem ti kezdte! – Gúnyolódott Noli. Én ezen felkacagtam viszont Tarduk ezt nem vette jó néven.