11.
Milyen hossz� a pillanat t�rtr�sze?
�ppen el�g hossz� ahhoz, hogy Lewa felfigyeljen r�, ahogy a kamr�ban l�v�k – Artakha, Helryx, Miserix, Tuyet, Axonn, Brutaka, Hafu �s Kapura – kezdenek halv�nyodni �s elt�nni… s ahhoz, hogy r�j�jj�n, � nem teleport�l�dik vel�k. Teridax h�tra akarta hagyni a Leveg� To�j�t, k�ts�gk�v�l valami gonosz sz�nd�kkal.
Lewa ezt nem engedte. Miel�tt a pillanat ama t�rtr�sze elm�lt volna, megragadta Brutak�t. Kock�zatot v�llalt – nem is kicsit –, hogy megpr�b�lt r�csatlakozni egy folyamatban l�v� teleport�ci�ra. De Lewa elsz�nta mag�t, hogy ak�rhov� mennek, � is vel�k tart.
A k�vetkez� szempillant�sban az �r semmij�ben lebegve tal�lt mag�ra, a t�bbiek t�rsas�g�ban. Mind k�z�l csak Miserixet nem k�s�rtette a fullad�s vesz�lye, l�v�n az antidermisznek nincs sz�ks�ge leveg�re. �m a vil�g�r hidege el�bb-ut�bb �t is leb�rn�. Teridax Makuta az univerzum n�h�ny leger�sebb l�ny�t �gy haj�totta ki, mint a szemetet, �s nem val�sz�n�, hogy b�rmelyik�k is t�l�ln� a dolgot.
Lewa megid�zte az elemi erej�t, amely ebben a k�rnyezetben figyelemrem�lt� cselekedet volt, s l�gbubor�kok v�kony l�nc�t hozta l�tre a kitasz�tottak feje k�r�l, kiv�ve persze Miserix�t.
- Fogj�tok meg egym�s kez�t! – ki�ltotta a Leveg� To�ja, mivel l�tta, hogy csapata tagjai m�r kezdtek elsodr�dni egym�st�l.
Helryx megfordult, �s l�tta, ahogy a Mata Nui robot egy t�voli bolyg� fel� viharzik, h�trahagyva �ket. A v�gtelen �ce�n vil�ga messze alattuk volt.
- Artakha, vissza tudsz teleport�lni minket? – k�rdezte.
Artakha egy pillanatra �sszecsukta a szemeit, azt�n a fej�t r�zva nyitotta ki �ket.
- Teridax blokkolja a visszautat. Megpr�b�lhatom eljuttatni magunkat nyilv�nval� c�lpontj�ra, de azt nem garant�lhatom, hogy b�rmelyik�nk t�l�ln� az utat.
- Val�sz�n�leg f�k meg szikl�k belsej�ben �lten�nk testet – mormogta Tuyet. – �gy vagy �gy, de v�g�nk.
- Ez nem harcoshoz m�lt� hal�lnem – morgott Axonn.
- Teridaxot meg kell �ll�tani – �gy Brutaka. – Meg kell tenn�nk b�rmit, f�ggetlen�l a kock�zatt�l.
Artakha b�lintott. �m miel�tt bevethette volna nagy erej� k�pess�g�t, egy lyuk jelent meg el�tte az �rben. Egy p�nc�lozott k�z ny�lt ki, hogy megragadja karj�t, majd a t�bbiekkel egy�tt ber�ntotta az �tj�r�ba.
Egy nyirkos k�padl�n kiter�lve �bredtek kilencen. Kapura fedezte fel els�nek, hogy a padl� mozgott, mi t�bb, l�legzett. Felord�tott, �s talpra �llt, majd a fal fel� h�tr�lt. A fal t�gl�i kiny�ltak, hogy �tkarolj�k, s er�sen magukhoz szor�tott�k.
Egy p�nc�lt visel� alak, kinek sz�ja visszatasz�t� vigyorba r�gz�lt, kil�pett az egyetlen ablakon �t bejut� f�nybe.
- Bosszant�, m�g hozz� nem szokik az ember, nemde?
Miserix szemei �sszesz�k�ltek.
- �n ismerlek t�ged. Te a megment�im k�zt volt�l Artidaxon. Te volt�l az, amelyik nem fogta be a sz�j�t. Hov� hozt�l minket?
Helryx olyan egyenesen �llt a mozg�sban l�v� talajon, ahogy tudott, s el�vette fegyver�t.
- Vezon – mondta. – Magyar�zatot k�rek.
- M�g csak meg se k�sz�nitek? – mondta az �r�lt Skakdi. – Azt leshetitek, hogy legk�zelebb is kimentselek az �r s�t�tj�b�l, m�g akkor is, ha most csak � k�rt meg r�.
- �? – �gy Axonn. – Ki?
- �h, h�t m�g nem mutattalak be? Milyen modortalan vagyok – mondta Vezon. – Amott van, az �rnyakban.
A teremben l�v�k mind egyszerre fordultak meg abba az ir�nyba, amerre Vezon mutogatott. Alig tudt�k kivenni a padl�n �l� alakot, kinek l�bait �s karjait l�ncokra vert�k. A l�ncok k�gy�k m�dj�ra tekerg�ztek.
- Csak �vatosan – tette hozz� Vezon, hangosan suttogva. – Tudniillik nem eg�szen �pesz�.
- Mator�n – sz�lt egy hang a s�t�ts�g�b�l –, elk�peszt�… �s a t�bbiek… milyen b�szke vagyok. Ha tudn�m, mindegyik�t�ket meg�leln�m.
Helryx k�t l�p�st tett meg el�re, s azt mondta:
- Ez megint valami tr�kk, Vezon? Ki ez itt?
Vezon kitartotta a kez�t, hogy �tj�t �llja.
- A te helyedben ezt nem tenn�m.
- Nem vagy az �n helyemben – csattant fel Helryx, s arr�bb l�kte �t.
Eg�szen az �rny�k sz�l�ig jutott, amikor a p�nc�lzata hirtelen elkezdte szor�tani. A V�z To�ja leveg��rt kapkodva esett h�tra.
- Pedig jobb lett volna, ha ott lettem volna – �gy Vezon. – �gy nem f�jna.
Axonn nekicsapta Vezont a falnak, s a t�bolyodott tork�nak nyomta a karj�t.
- V�laszolj, Vezon. Most.
- Ha v�laszokat akartok – k�szk�d�tt Vezon –, t�le k�rdezzetek. V�gt�re is � a Nagy L�ny, nem �n.
Fanyar kuncog�s hallatszott a s�t�tb�l.
- Egy Nagy L�ny, igen… annak h�vtak engem… �s fiv�reimet meg n�v�reimet. Angonce egyszer azt mondta, a legrosszabb, ami valaha t�rt�nt vel�nk, hogy megkaptuk azt a nevet, mivel mindenki hitte, illik r�nk. Tal�n igaza is volt… tal�n ez�rt vagyok ide bez�rva. De most ti itt vagytok, hogy kimentsetek.
Lewa Nuva kitekintett a cella ablak�n. Meglepve l�tta, hogy odakint egy v�gtelen nagy erd�s�g h�z�dott, amely j�val nagyobb volt ann�l a dzsungeln�l, amelyet Mata Nui sziget�n az otthon�nak nevezett.
- Hol van az „itt”? – k�rdezte.
- Igaz is. Honnan tudn�tok? – �gy a Nagy L�ny. – �dv�z�llek, bar�taim, Bota Magn�n.
___

Pridak haraggal tombolva t�p�szkodott fel.
Meg�llapod�st k�t�ttek az �rny�kossal. �, Kalmah �s Mantax �jraszervezt�k hadseregeiket, Ehlek pedig visszat�rt a v�zbe, hogy �sszegy�jtse saj�tj�t. Carapar fel�l m�r nem hallottak egy ideje. �gy sz�nd�kozt�k, hogy amint az �rny�kos r�ereszti a v�rusokat Teridax Makut�ra, t�mad�sba lend�lnek. Az univerzum ism�t az � uralmuk al� ker�lne.
�m nem t�rt�nt semmi. A kit�z�tt id�pont elj�tt �s el is m�lt, s csak egy heves f�ldreng�s jelezte, mikor t�rt�nt. Pridak eleinte �gy v�lte, ez annak a jele, hogy az �rny�kos sikerrel j�rt. �m hamar nyilv�nval�v� v�lt, hogy semmi sem v�ltozott. M�g mindig Teridax uralkodott.
Most d�nt�s el� k�nyszer�lt. Vagy Metru Nuiba vonul, �s megkock�ztatja a Makuta kezei �ltal val� hal�lt, vagy egy helyben marad, ahol a serege fell�zad ellene. Nagy bolond volt, hogy valaki m�sra hagyatkozott, gondolta. Az �rny�kos, hogy a n�pe egyik r�gi sz�l�s�val �ljen, „vagy meghalt, vagy elinalt”.
Pridak k�rben�zett. L�gi�ja felfegyverkezve �s harcra k�szen �llt. Harcos volt, egy h�d�t�. Nem volt m�s v�laszt�sa.
- Induljunk! – ki�ltotta, sereg�nek �ljenz�s�re.
___

Egy kamra belsej�ben Xia sziget�n, a padl�t �rt�kes fiol�k �sszet�rt darabjai bor�tott�k. Tartalmuknak – �s az �rny�kosnak – nyoma veszett. Senki sem kereste �ket. Mindenkit lek�t�tt annak a rejt�lye, hogy mi�rt halt egy ki�s k�rzetben minden Vortixx sz�rny� hal�lt… �s hogy a szigeten ugyan mi lehet k�pes miszlikbe �r�lni valakit a n�lk�l, hogy nyomokat hagyna.
___

A Mahri To�k d�bbenten figyelt�k, ahogy az �j �letforma el�b�jik a stimul�lt protodermisszel teli tart�lyb�l. A Zyglak, Vortixx, egy stelti munk�s �s az �t �letben maradt Piraka egyveleg�t a barb�r Skakdik hozt�k l�tre egy bonyolult ritu�l� r�szek�nt. S most elszabadult.
Rettenetes volt.
Gy�ny�r�s�ges volt.
N�gy m�ter magasan �llt, csill�ml� arany b�rrel, er�teljes izmokkal, �s metsz�, z�ld szemekkel, s egy j�s�gos teremt�h�z ill� tekintettel n�zett le az �sszesereglett Skakdira. Szemk�pr�ztat� kin�zet�t�l mind�ssze kiss� h�ll�szer� arca �t�tt el.
- �l�nk – mondta. – �s �hez�nk.
- Ez nem tetszik nekem – mondta Jaller.
- Nekem m�r vagy egy eg�sz �ve nem tetszik semmi sem – felelt Kongu.
- Szerintetek… szerintetek megeszi �ket? – k�rdezte Hahli.
- B�rcsak ilyen egyszer� lenne – �gy Hewkii. – De valami azt s�gja, ann�l rosszabbat akar.
- Ti most megetettek – mondta az �j teremtm�ny. – �s cser�be csod�latos aj�nd�kban r�szes�lt�k.
A Skakdik k�zelebb h�z�dtak. Ellentmondott term�szet�knek az �vatoss�g, �s az pedig, hogy valaki adni akar nekik valamit – nem pedig elvenni t�l�k – �j �s tetszet�s gondolat volt. Ahogy egyre k�zelebb �rtek, alkot�suk behunyta szemeit, s arc�n az �r�mm�mor jelei mutatkoztak.
- Ez most… eszik? – k�rdezte Nuparu. – De mit?
- �n nem tudom, de gondoskodjunk r�la, hogy ne mi legy�nk a m�sodik fog�s – mondta Jaller. – A Skakdik nem figyelnek, meg az a… ak�rmicsoda sem. K�sz�ljetek.
- Igen – mondta az aranyp�nc�los l�ny. – Mennyi zamat. �s mennyi mindent adhatok �rte.
- Ez lesz az – �gy Jaller. – Ak�rmire is k�sz�l, most fogja megtenni. �gyhogy gyorsan… gyorsan…
Jaller �sszezavarodva elhalkult. Volt valami, amit a Mahri To�nak s�rg�sen meg kell tennie. De micsoda? Csak arra eml�kezett, hogy fontos.
Hirtelen minden krist�lytiszta lett. Hogyhogy eddig nem �rtette? Hiszen olyan nyilv�nval�.
- A Skakdi a fels�bbrend� faj – mondta csapatt�rsainak. – Er�sebbek, okosabbak… nem szabadna ellen�k szeg�lni. K�vetn�nk kell �ket.
- Szerinted… szerinted megengedn�k, hogy szolg�juk �ket? – k�rdezte Hahli.
- M�g ha nem is… m�g ha meg is �lnek – mondta Hewkii –, van enn�l szebb hal�l?
Fegyvereiket elhaj�tva, az �t Mahri Toa fel�gaskodott, �s elindult, alig v�rva, hogy �j mestereik parancsait teljes�ts�k.

Legk�zelebb: Az uralom a v�g�hez �r