3. Fejezet: Mata nui teste

Mata nui és Kiina együtt nézték a csillagokat. Egy ideig egyikük sem mondott semmit, majd Kiina kérdezett valamit Mata nuitól:

- Mata nui. Ha kívánhatnál valamit, mi lenne az? – Mata nui egy ideig gondolkodott majd így válaszolt:

- Hát, amit kívánnék? Az-az lenne, hogy a testvérem helyett inkább én álltam volna át a sötétség oldalára.

- De miért? – kérdezte meglepődve Kiina.

- Azért mivel én vagyok a nagy szellem. És mivel én vagyok a nagy szellem ezért, még ha az életem árán is de nem hagyhatom, hogy akár egy matorán akár a fivérem meghaljon vagy a sötétség oldalára, álljon.

- Á. Most már értem. - Ekkor megjelent Gresh.

- Úgy látom, mostanában elég sokat vagyok ott ahol magánbeszélgetések, folynak. - De ezúttal nem volt egyedül Merkutisz is vele volt.

- Szép beszéd volt Mata nui. - mondta Merkutisz. Mata nui egy kicsit zavarban volt hogy megint Kiinaval együtt látják így kicsit habogott.

- G-gresh, M-merkutisz miért jöttetek? - kérdezte.

- Nos csak az történt hogy Merkutisznak sikerült nagyjából bemérnie a tested tartózkodási helyét.

- És pontosan most hol tartózkodik? - kérdezte Kiina.

- Egy dzsungellel fedett bolygón tartózkodik. - válaszolt  Merkutisz.

- Ha most indulunk akkor akár három nap alatt, elérjük a bolygót. - mondta Gresh.

- Rendben akkor szóljatok mindenkinek, elérkezett az indulás ideje. Mata nui és Kiina egymásra néztek, és elindultak együtt a rakéta felé.

3. NAPPAL KÉSŐBB

A Rakétában utazók szeme elé csodálatos látvány terült. Az egész bolygót erdők és tavak borították.

- Hol van a tested? - kérdezte Kiina.

- Nem tudom biztos az üzemmódjának megfelelően, hogy elrejtőzzön, beásta magát a bolygó ökoszisztémájába.

- Akkor most, hogy találják meg? - kérdezte ismét Kiina.

- Majd kapcsolatba lépek vele telepatikus úton. Mata nui elméjével kapcsolatba lépett fivérével. - Véged van testvér, nem nyerhetsz, és ha azt hiszed sokáig élni, fogsz, akkor nagyon tévedsz. - mondta Makuta.

- Sikerült!- mondta Mata nui. Ott szálljunk le, majd induljunk dél-keletnek, ott fogjuk megtalálni. – Ezzel elindultak. Már régóta mentek. Egyszer Gresh felbukott egy kőben. Mérgében ezt mondta:

- Hogy a homok vihar törné ketté. – ez a kijelentés elég nevetséges volt ugyan is ezen a bolygón nem volt annyi homok, ami egy viharhoz elegendő lett volna. Már elég messze voltak, amikor Mata nui eszébe jutott valami és megálljt parancsolt.

- Most miért álltunk meg? – Kérdezte Tarix.

- Azért mert lehet, hogy azt kerestük, amiben Gresh felbotlott.

- Hát akkor mit ácsingózunk még itt? – kérdezte kicsit hőbörögve a Skrall. –Induljunk.