4.
Meghaltam. H�rom groteszk cs�p t�rt el� a f�ld al�l, k�rbetekeredtek rajtam, �s levonszoltak engem a hal�lba. Ez lehetett az egyetlen magyar�zat, mert ha nem haltam meg, �gy meg�r�ltem, m�rpedig �n ink�bb v�lasztom a pusztul�st, mint a t�bolyt.
Ha eddig is figyelemmel k�s�rt�tek kr�nik�mat, tudj�tok, hogy �n, Telluris, tov�bb� egy Metus n�vre hallgat�, k�gy�v� lett, intelligens Agori az �lomk�r okoz�j�t pr�b�ltuk felkutatni, amely r�ges-r�g kiirtotta a Vast�rzset. Kutakod�sunk nem ment j�l, ha figyelembe vessz�k, hogy a jelek szerint egy sz�rnyeteg eb�djek�nt v�gezt�k. �m a hal�lon t�li vil�g egy�ltal�n nem olyan volt, mint amit v�rtam.
Egy kis�gyon fek�dtem egy nagy teremben. Volt ott m�g legal�bb h�rom tucat m�sik �gy, �s ezek fel�n s�r�lt vagy beteg Agorik fek�dtek. Id�nk�nt elj�tt egy v�zhord� Agori, �s �tellel meg itallal l�tta el sorst�rsaimat. Amikor megl�tta, hogy a szemeim nyitva vannak, a n� leejtette t�lc�j�t, �s nyomban mellettem termett.
- Sahmad, fel�bredt�l! – mondta mosolyogva.
Az Agorik nem szoktak r�m mosolyogni. Vicsorogni, azt igen. K�romkodni, persze. N�ha m�g le is k�pnek. De sohasem mosolyognak.
Innen gondoltam, hogy ha nem haltam meg, valamif�le �r�ltek h�z�ba ker�ltem.
Megpr�b�ltam fel�lni. A testem nem akart egy�ttm�k�dni.
- Hol vagyok? – k�rdeztem.
- A gy�gy�t� kamr�ban – v�laszolt. – M�r azt hitt�k, sosem t�rsz magadhoz.
- Had fogalmazzam �t a k�rd�sem – mondtam. – Hol vagyok?
- Hol? – F�ny villant fel a szemeiben. – Jaj, h�t te nem is tudhatod. Ez itt �j Atero v�rosa Bota Magn�n. �szak-Bara Magn�n tal�ltak r�d, �s a lehet� legjobb gondoskod�sban r�szes�lt�l odalenn, am�g itt el�k�sz�tett�k a terepet.
Igen, ez a n� �r�lt. Nincs is semmif�le �j Atero, Bota Magn�n meg f�leg nem. �s ha engem megtal�ltak, a k�t t�rsam is meg kellett volna tal�lniuk, de egyik�ket sem l�ttam itt.
- Telluris, Metus, �k is velem utaztak. Hol vannak?
H�borodott �j bar�tom k�nyelmetlen�l �rezte mag�t.
- Tellurist nem tal�ltuk meg. Metus p�r h�napig t�l�lte, m�g vissza is v�ltoztatt�k �t Agoriv� a maszkkal, de az se seg�tett. Sajn�lom.
- Meglep, hogy megpr�b�lt�tok – mondtam. – Mi h�rman nem voltunk kimondottan n�pszer�k az Agorik t�bbs�ge k�zt.
- Az m�r hossz� ideje volt.
Felismertem a hangot. Kiss� id�sebb, durv�bb volt, de Kiin�hoz, a V�z Glatorianhoz tartozott. S val� igaz, ott is �llt, n�mivel t�bb harcban szerzett karcol�ssal a p�nc�lj�n, �s egy b�n�n l�g� bal karral.
- Val�ban? - k�rdeztem. Nem tudtam, hogy a gy�l�letnek is van id�korl�tja.
- Sok minden v�ltozott a Skrall veres�ge ut�n – v�laszolt Kiina. – Te mindr�l lemaradt�l. Sahmad, 750 �vig aludt�l.
Ekkor egy pillanatra, de t�nyleg csak egy pillanatra, izgalomba j�ttem. �gy �rtem, ak�r igaz is lehet. A sz�rny megr�ghatott �s kik�phetett minket. H�tha valaki megtal�lta Metust meg engem, �s �letben tartott. Lehet, hogy minden Agori �s Glatorian �gy �l, mint fiv�r �s n�v�r egy vadonat�j, gy�ny�r� v�rosban, �s k�szek ak�r a Vast�rzs t�l�l�it is befogadni maguk k�z�.
�s tal�n a Thornax term�s is olyan �z�, mint a f�tt Skopio h�s, �s a Nagy L�nyek is tal�n implant�tumokkal teli aj�nd�kkosarakat osztogatnak, de ezt sem akar�zna elhinnem.
Feltoltam magam az �gyamr�l, fittyet h�nyva a testem ellen�ll�s�nak. Az Agori egy p�lc�t adott nekem, hogy megtartsam magam. Megpr�b�lt lebesz�lni arr�l, hogy elhagyjam a termet. Megmondtam neki, hogy el kell mennem helyekre.
Odakinn a v�rosban akkora volt a ny�zsg�s, mint egy d�nep�k f�szekben. Agorik �s Glatorianok futkostak ide-oda, �s m�s, kisebb-nagyobb l�nyekkel t�rsalogtak. Az idegenek valahogy ink�bb g�piesnek t�ntek. Ugyanakkor a mozg�suk t�l gyors �s kecses volt ahhoz, hogy teljesen mechanikusak legyenek.
Els� gondolatom az volt, hogy remek rabszolg�k lenn�nek. A szok�s hatalma, gondolom.
Minden val�snak l�tszott, hallatszott �s �rz�d�tt, m�gis tudtam, hogy nem az. Ha kor�bban nem is voltam benne biztos, h�t Kiina megjelen�se meggy�z�tt. Nem �rdekel, mennyi id� telt el. Az a n� sosem j�nne az �gyam mell�, kiv�ve, ha le akar sz�rni. 750 �v pedig nem el�g ahhoz, hogy t�bb mint 100 �vezrednyi gyanakv�st, f�lelmet �s undort megv�ltson. Valaki el akarta hitetni velem, hogy ez egy vadonat�j vil�g. �m a sz�vemben tudtam, hogy ugyanaz, mint a r�gi. S�t rosszabb. Eddig volt kivel harcolni. De �gy hogy lehet k�zdeni, ha az ellens�g elsz�ntan rejt�zk�dik?
Ahogy k�rben�ztem a magasztosabb c�lok�rt egybever�d�ek t�meg�n, elgondolkodtam. Ki �lmodja ezt? Az biztos, hogy �n nem. A n�pem halott. �k nem �lvezhetn�k ezt a nagy b�k�t �s boldogs�got, m�rpedig ha �k nem r�szes�lhetnek benne, �n sem akarok. Jobb szeretn�m l�tni az �j Ater�t a r�gi Atero sors�ra jutni.
�p azon tanakodtam, ezt hogy val�s�thatn�m meg, amikor megpillantottam egy ismer�s p�nc�l villan�s�t. A f�m a j�rv�ny ut�ni Vast�rzs modern sz�neit viselte. Ok�, most m�r bevallom, ez m�r �rdekelt. Net�n valami t�l�l�vel lenne dolgom, aki valahogy eljutott a v�rosba, �s befogadt�k? Ha ebben a fant�zi�ban volt egy, tal�n t�bb is lehet? Elmerengtem, lehets�ges, hogy van egy apr� igazs�gmorzsa ebben az eg�szben? Mi van, ha az a Vast�rzs tag, aki felt�nik ebben az ill�zi�ban, valahol t�nyleg �letben van? Mi ennek az �rtelme, m�s t�l�l�k fel� akarnak engem terelni?
Fut�snak eredtem, f�lrel�kve az Agorikat �s g�pi seg�t�iket. Befordultam egy sarkon, �s egy piact�r k�zep�be cs�ppentem. Az asztalokon p�nc�lok, �lelem, ruh�zat �s m�t�rgyak tornyosultak. �ld�z�ttemet a t�r t�loldal�n pillantottam meg, amint egy mell�kutc�ba fordult. Tov�bbhaladtam, mindenfel� b�d�kat d�ntve fel �s m�rges ki�lt�sokat provok�lva. Ackar, egy T�z Glatorian megpr�b�lt meg�ll�tani, de t�l �reg �s lass� volt hozz�.
Teljes sebess�ggel vettem be a kanyart, �s cs�szva f�keztem a puha f�ld�n. Az utca k�zep�n egy Vast�rzs tag �llt, �s egy Thornax kil�v�t tartott a fejem fel�. �m ez nem csak egy volt testv�reim k�z�l – ez az a n� volt, akit szerettem, �s aki t�bb mint sz�zezer �vvel ezel�tt lelte hal�l�t az �lomj�rv�nyban. Elkezdtem kimondani a nev�t. � t�zet nyitott. A Thornax fel�m sz�guldott. �reztem a becsap�d�st a sisakomon, f�nyvillan�st l�ttam, hallottam a robban�s tompa d�rd�l�s�t, �s azt�n meghaltam. Megint.
A s�t�ts�g f�nny� lett. Ism�t a gy�gy teremben voltam. �m ez alkalommal nem volt vizes Agori, se Kiina, nem fek�dtek az �gyakon m�s t�rzsek tagjai. Nem l�ttam m�st, csak Vas Agorikat. A gondoz� meg�llt, �s r�m meredt. A p�ciensek fel�ltek az �gyukban, �s mind egyszerre sz�laltak meg, ugyanazon a hangon.
- Azt hitt�k, er�sseb leszel, Sahmad. De �ppoly gyenge volt�l, mint Telluris, Metus �s a t�bbiek. Sebaj, vigaszra lel�nk. A gyenge lelkek v�gt�re is nagyon �zletesek.