Harmadik fejezet

Raanu, a v�ros vezet�je, �gy n�zett Mata Nuira, mintha vend�ge �pp most v�ltozott volna homokdenev�rr�.--K�ptelens�g. �r�lts�g. Lehetetlens�g!-- mondta emelt hangon. -–Hogy lehet ak�r csak kital�lni is ilyesmit?

Nos, nem is v�rtam t�led egy lelkes igent, mondta mag�nak Mata Nui. Te nem csak ez�rt a rengeteg ember�rt felelsz... te felelsz minden�rt, amij�k van.

Ackar, Kiina �s Gresh k�nyelmetlen�l f�szkel�d�tt bar�tjuk m�g�tt. Mata Nui elmagyar�zta, mire �s mi�rt van sz�ks�ge, de ez m�g sz�mukra is furcs�n, ha ugyan nem �r�lten hangzott. De bar�tjukban val� bizodalmuk ellens�lyozta k�ts�geiket. Ha Mata Nui azt mondja, hogy ezt kell tennie, akkor �k megtesznek minden t�l�k telhet�t.

Raanu hitetlenkedve n�zett a h�rom Glatori�nra –Ti mellette �lltok. Nehogy azt mondj�tok nekem, hogy t�mogatj�tok ezt... ezt... ezt az �r�lts�get?

--Tudjuk, hogy ez hogy hangzik, higgy nekem–v�laszolta Ackar. –Ennek ellen�re, Mata Nui ki�rdemelte a jogot, hogy meghallgass�k, nem? N�lk�le mind a Skrall rabszolg�i lenn�nk.

--Nem v�rom el, hogy a puszta szavaimat elhidd, Raanu-- mondta Mata Nui. --Hadd mutassam meg, mir�l besz�lek. L�gy sz�ves.

Raanu szeretett volna felpattanni, „Nem!”-et mondani �s kidobni ezeket a m�ni�kusokat a kamr�j�b�l. Ha Mata Nui az igazat is mondta, � akkor sem akarta tudni, mert annak k�vetkezm�nyei az Agorira n�zve katasztrof�lisak lenn�nek. De ha elutas�tja a t�nyekkel val� szemben�z�st, hov� lenne akkor a becs�lete? Ackarnak igaza van: mindannyian t�bbel tartoznak Mata Nuinak, mint amennyit vissza tudn�nak fizetni.

--Remek-- mondta a vezet�. --M�ris indulunk. De nem �g�rhetek semmit.

--Nem is k�rtem semmi ilyesmit-- biztos�totta Mata Nui.

Nem eg�szen egy �r�val k�s�bb, egy hegycs�cs lejt�j�n �lltak, ami a v�rosra n�zett le. Nem sokkal ezel�tt, Bara Magna t�rzsei k�l�n�ll� falvakban �ltek, amiket az �sid�kb�l sz�rmaz� massz�v f�mszerkezetek k�r� �p�tettek fel. A Skrallal v�vott h�bor� ut�n nyilv�nval�v� v�lt, hogy a legjobb m�d az Agorik sz�m�ra, hogy megv�dj�k magukat a j�v�beli fenyeget�sekt�l az lenne, hogy falvaikat egyetlen �ri�si faluv� egyes�tik. Hatalmas er�fesz�t�ssel �tvontatt�k a roppant szerkezeteket a sivatagon �s �sszekapcsolt�k �ket.

Mata Nui, Gresh, Berix, Kiina �s Ackar pont ugyanitt �llt, amikor a darabok �sszeilleszkedtek. Megd�bbenve l�tt�k, hogy a mened�kek, amikor �sszeilleszkedtek, nem csak egy v�rost form�znak, hanem egy testet is–egy hatalmas robottestet. Mata Nui nem tehetett r�la, de l�tta a hasonl�s�got ez �s ama test k�z�tt, ami egykor az �v� volt.

Raanu mindenf�le sz�besz�det hallott arr�l, hogy n�z ki a v�ros, ezek legt�bbje Berixt�l sz�rmazott. �m t�ls�gosan elfoglalt volt az �j Agori korm�nyzat fel�ll�t�s�val �s a v�delem �tszervez�s�vel a csontvad�szok �s a Vorox ellen, hogy ezzel t�r�dj�n. Most, hogy l�tta, nem tagadhatta: t�nyleg �gy n�ztek ki.

--�rdekes--mondta Raanu, ahogy letekintett a v�rosra.-- Tal�n ez olyasmi, amit r�ges-r�gen a Nagy L�nyek �p�tettek-vagy pr�b�ltak �p�teni. De mi ez?

--Igazad van. Ezt �k alkott�k.-- v�laszolta Mata Nui. Miel�tt m�g megl�tta volna, a homokon sz�tter�lt robottest k�pe megr�zta �t. --De valami elromlott. Felrobbant, �s a darabok a sivatagra z�poroztak. �s sz�tsz�rva maradtak, am�g �jra �ssze nem rakta �ket.

--Nem v�laszolt�l a k�rd�semre–mondta Raanu. --Teh�t ez egy sikertelen k�s�rlet. Egyben az otthonunk �s az egyetlen v�delm�nk az ellens�geink ellen. Mit k�ne csin�lnia veled?

Mata Nui lemutatott a v�rosra. --�gy v�lem, azt is mondhatn�d, hogy ez az �n... el�d�m. Egyszer, miel�tt idej�ttem, ehhez nagyon hasonl� testem volt. �s ha vissza akarom szerezni, akkor... k�lcs�n kell... vennem ezt.

Raanu v�gigm�rte Mata Nuit, pillant�sa olyan kem�ny volt, mint a vulk�ni szikl�k szil�nkjai. --Itt v�gezt�nk-- mondta. Azt�n sz� n�lk�l elindult lefel� a hegyr�l.

���

Aznap este, Mata Nui Ackarral �s Gresh-sel �lt egy t�z k�r�l. A hangulat komor volt.

--Biztos, hogy ezt kell tenned?-- k�rdezte Gresh. --Nincs m�s m�d?

Mata Nui nem vette le szem�t a l�ngokr�l. --Mes�ltem nektek arr�l, hogy hagytam cserben az univerzumomat �s a n�pemet, arr�l, hogy vette �t f�l�tt�k Makuta az uralmat. De egy dolgot kihagytam.

--Hogy �rted ezt?-- k�rdezte Ackar. M�g soha nem hallotta Mata Nui hangj�t ilyen �rnyalat�nak. Ez aggasztotta �t.

--Egy univerzum nem lesz el�g neki-- mondta Mata Nui. –Makuta ki�hezett. �vt�zezredeket v�rt a mostani hatalm�ra, �s most, hogy az �v�...-- Mata Nui hangja elfulladt.

--Azt hitt�k, a Skrallt nem lehet legy�zni,-- eml�keztette Ackar. --Te megmutattad, hogy ez nem �gy van. B�rmilyen er�knek is parancsol ez a Makuta - b�rmilyen nagy is a serege - nem lehet s�rthetetlen.

Mata Nui hirtelen felpattant �s ell�pett a t�zt�l. --Ti ezt nem �rtitek! Az er� a kisujj�ban... azt az er�t egykor �n ir�ny�tottam. Tudom, mire k�pes. Mind�nket �sszez�zhatn� p�nc�lozott sarka alatt �s �szre sem venn�, vagy egy int�ssel els�p�rhetn� az eg�sz v�rost.

T�zes h�vvel szem�ben fordult vissza Ackarhoz. –Makuta elpuszt�thatn� ezt a bolyg�t, miel�tt b�rmelyik�nk felemelhetn� a kardj�t ellene. Higgy nekem.

Gresh szemei t�gra ny�ltak. �gy n�zett Mata Nuira, mintha m�g soha nem l�tta volna. --�gy �rted, te...?

Mata Nui b�lintott. Hangja suttog�ss� halkult. –Igen, Gresh. Miel�tt Bara Magn�ra �rkeztem, minderre �s m�g t�bbre is k�pes voltam.

--�s meg is tetted?-- k�rdezte Ackar.

--Nem-- v�laszolta Mata Nui. –Engem nem erre alkottak.

Ezut�n az egyetlen hang a t�z pattog�sa volt. N�h�ny perc m�lva, Ackar odas�t�lt Mata Nuihoz �s a v�ll�ra tette a kez�t. --H�. Te hitt�l bennem, amikor �n nem hittem magamban. A valamit tehetek �rted, csak mondd.

Ackar odafordult Gresh-hez. --�s te, k�ly�k?

Gresh pontosan Mata Nui szemeibe n�zett. –�n itt az embereknek harcoltam. Minden Glatori�n ezt tette, j�val azel�tt, miel�tt te egy�ltal�n ide�rkezt�l, Mata Nui. Azt hitt�k, egy vagy k�z�l�nk, vagy legal�bbis valami hasonl�.

--Gresh!-- csattant fel Ackar.

--Minden rendben-- mondta Mata Nui. --Hagyd, hogy mondja.--

--Rendben, el is mondom–mondta Gresh. --Most te azt mondod, hogy valamif�le–nem is tudom, mi–volt�l, t�bb er�vel a kisujjadban, mint ami minden harcosnak ezen a vil�gon �sszesen van. Azt mondod, sz�ks�ged van a v�rosra - arra a robottestre - mi�rt? Mert �gy �jra birtokolhatn�d azt a hatalmat? Nem az�rt gy�zt�k le a Skrallt, hogy valami p�nc�lozott �ri�s uralkodhasson f�l�tt�nk.

--Ennyi el�g-- mondta Ackar.

Mata Nui el�vette kardj�t �s markolattal el�re odany�jtotta Gresh-nek. Amikor megsz�lalt, nem d�h volt a hangj�ban, hanem szinte r�miszt� nyugalom. --Nem az�rt vagyok itt, hogy b�rkin uralkodjak. �pp megpr�b�lom megmenteni a te n�pedet �s az eny�met. De ha ezt nem tudod elhinni, bar�tom, vedd el a fegyverem �s z�rj be egy cell�ba. Nem fogok harcolni veled.

Gresh hezit�lt.

--Vedd el-- ism�telte Mata Nui.

Gresh ez�ttal sem mozdult. Mata Nui v�g�l visszacs�sztatta kardj�t a tokj�ba. --Akkor seg�ts nekem-- mondta Gresh-nek. --K�l�nben t�nj el az utamb�l.

���

Nem olyan messze, Raanu m�lyen gondolataiba mer�lve �lt kamr�j�ban. Mi�ta a falvak egyes�ltek, f�lig-meddig sz�m�tott r�, hogy elj�n ez a nap. V�gt�re is, sokkal t�bbet tudott a Nagy L�nyek alkot�sair�l, mint amennyit b�rki m�s sejthetett.

Egyszer Bara Magna egy Spherus Magn�nak nevezett nagyobb vil�g r�sze volt. Azt�n j�tt a Magh�bor�, a vil�gm�ret� konfliktus, ami a bolyg� sz�tes�s�t eredm�nyezte. A h�bor� s�t�t napjai alatt Raanu egy ideig szolg�lta a Nagy L�nyeket, am�g azok megk�s�relt�k le�ll�tani a harcot.

Ez id� alatt a saj�t szem�vel l�tta azt a valamit, amit a Nagy L�nyek �p�tettek. Egy massz�v robot volt az, amelynek meg volt az ereje ahhoz, hogy az �rbe rep�lj�n. El�sz�r azt gondolta, arra sz�nt�k, hogy az �sszes Agorit biztons�gba vigye. Amikor kider�lt, hogy nem �gy �ll a dolog, elvetette a dolgot, mint az uralkod�k egy �jabb haszontalan k�s�rlet�t, akik elvesztett�k a kapcsolatot azokkal, akiken uralkodtak. A Sz�tes�s ut�n, a t�l�l�s�rt v�vott k�zdelemben, teljesen el is feledkezett r�la.

Azt�n meg�rkezett Mata Nui, �s � elkezdett t�rt�neteket hallani a sz�m�z�s�r�l egy m�sik univerzumb�l, az ismereteir�l a Nagy L�nyekr�l, �s az �ltala felfedezett �ri�srobot-tervekr�l. Kiina szerint �gy t�nt, felismeri �ket, s�t, valamif�le kapcsolat is van k�z�tt�k. Raanu ekkor kezdte gyan�tani, hogy t�bb van ebben a l�togat�ban, mint els� pillant�sra l�tszik.

Most m�r tudta is. Az „univerzum” Mata Nuit sz�m�zt�k a testb�l, amit a Nagy L�nyek �p�tettek - nem tudta, hogy ilyesmi hogyan vagy mi�rt t�rt�nhet meg, viszont a Nagy L�nyek tudom�ny�t eleve soha nem �rtette. Most Mata Nui ezzel az �j testtel akarta helyettes�teni a r�git, m�g ha ez a test egyben az Agorik v�rosa is volt.

Mondhat nemet? V�gt�re is, Mata Nui n�lk�l v�ros se lenne. A Skrall leig�zta volna az �sszes Agorit, le�lte volna az �sszes Glatori�nt, �s vasmarokkal szor�tan� Bara Magn�t. Nem tagadhatta: Mata Nui h�siess�ge �s lelkes�t�se mentette meg a n�p�t.

M�gis, hogy mondhatna igent? A v�ros n�lk�l, az Agori alig lenne t�bb a Voroxn�l vagy a csontvad�szokn�l, arra k�nyszer�lve, hogy minim�lis v�delemmel �ljen t�l a k�m�letlen sivatagban.

Raanu tan�cskozott a t�bbi Agori vezet�vel �s n�h�ny m�s Glatori�nnal is. Mind egyet�rtettek abban, hogy ink�bb r� hagyj�k a d�nt�st, b�zva benne, hogy a lehet� legb�lcsebben v�laszt.

Az Agori fel�llt, hogy kimenjen. Besz�lnie kellene Mata Nuival - ennyivel tartozik a harcosnak. �s fel kellene k�sz�lnie minden eshet�s�gre, ha nemet mond Mata Nuinak.

���

Raanu Ackart �s Gresht csak a v�roson k�v�l, a t�z hamvai mellett tal�lta meg. Azt mondt�k, Mata Nui egymaga indult el a sivatagban. Ackar felaj�nlotta, hogy elk�s�ri az Agori vezet�t, ha az Mata Nuit akarja megtal�lni, de Raanu nemet mondott. F�kly�val a kez�ben, k�vette Mata Nui nyomait a d�n�k k�z�.

Keres�s�nek c�lj�t egy szikl�n �lve, a csillagokat b�mulva tal�lta meg. Raanu �gy d�nt�tt, nem h�zza az id�t. --Tudom, ki... �s mi... vagy te. Legal�bbis, azt hiszem.

Mata Nui lepillantott a homokra, azt�n Raanura. --Akkor tudhatn�d, hogy okkal alkottak meg engem. Van egy beteljes�tend� v�gzetem, �s hogy megtegyem, sz�ks�gem van-

--Tudom, mire van sz�ks�ged.-- mondta Raanu. –Az Agorinak is sz�ks�ge van r�. Mi�rt lenn�l te sokkal fontosabb, mint �k?

--Raanu, amikor idej�ttem, nem tudtam, hogy hol vagyok, vagy hogy mi�rt,-- v�laszolta Mata Nui halk hangon. –Most m�r megvannak a v�laszaim. Tudom, hogy sokat k�rek t�led, mindannyi�tokt�l, de hinnetek kell nekem. Az�rt vagyok itt, hogy seg�tsek. Add meg az eszk�z�ket, hogy megtehessem.

--Az alapj�n, amit mondasz, a te n�ped b�zott benned, �s ezzel nem mentek sokra.--mondta Raanu.

Mata Nui belekezdett egy v�laszba. Azt�n megmerevedett, tekintete �jra a csillagokra meredt. --J�n.

--Ki?--k�rdezte bossz�san Raanu. --Ne hidd, hogy �t tudsz verni engem-

--Ez nem tr�kk, te...-- Mata Nui visszafogta mag�t, miel�tt olyat mond, ami megs�rthette volna a megbecs�lt el�lj�r�t. --H�t nem �rted? Makuta megtal�lt engem �s ide tart. Meg�rzem �t – 100 000 �vig abban a testben �ltem, amit visel – meg�rzem a k�zeledt�t. Raanu, �n egyed�l vagyok a k�r�ssel, hogy meg�ll�thassam �t. Meg kell hallgatnod ezt a k�r�st, miel�tt t�l k�s�!

Raanu m�g soha nem �rezte a felel�ss�g s�ly�t a v�llain olyan neh�znek, mint most. K�nny� lett volna elhessegetni Mata Nuit, mint hazugot vagy bolondot, �s elfelejteni az eg�szet. A probl�ma az volt, hogy tudta, ez igazs�gtalans�g lenne. Tiszt�ban volt vele, hogy Mata Nui nem volt �r�lt vagy csal�. A harcos �szint�n f�ltette mag�t �s Bara Magn�t. �s ha valaki, aki egymaga szemben�zett egy teljes Skrall l�gi�val, f�lelmet �rez, akkor j� oka kell, hogy legyen r�.

Alig tudta elhinni a szavakat, amiket ezut�n ejtett ki a sz�j�n. Nem volt tudat�ban, mikor hozta meg a d�nt�st, De amikor megt�rt�nt, tudta, nem is d�nthetett volna m�shogy.

--J�l van.-- mondta Raanu. --A n�pem fennmarad�s�t a te kezeidbe helyezem, Mata Nui. De tudd meg... �rulj el minket, �s semmif�le p�nc�l�lt�zet nem v�dhet meg a bossz�nkt�l. Az a mesters�ges test, egykor sz�tsz�rt darabokb�l �llt, �s �jra azz� lehet.

Miel�tt Mata Nui k�sz�netet mondhatott volna, Raanu elfordult �s visszaindult a v�ros fel�. --Hajnalban elkezdj�k a kitelep�t�st-- mondta Raanu a v�lla felett. --�llj k�szen.

A pillanat �ta k�szen �llok erre, mi�ta ide meg�rkeztem, gondolta Mata Nui. De a fontosabb k�rd�s – k�szen �llok-e Makut�ra?