Els� fejezet

Egy mag�nyos alak �llt egy �si er�d el�tt. Utaz�sa hossz� volt �s rejtett vesz�lyekkel teli. Most �gy t�nt, mintha hirtelen, �s nagyon frusztr�l� v�get �rt volna.

A szerkezetnek el�tte nem volt l�that� ajtaja vagy ablakai. Nem volt jele, hogy b�rki �lne vagy �lt volna benne �vek �ta. Azonban egy Agori friss l�bnyomai a k�zelben azt mondt�k, ez lehet az a hely. Bizonyos volt benne, hogy a v�laszok, amiket keres, odabent vannak. Abban sokkal kev�sb�, hogyan jusson hozz�juk.

A neve Mata Nui volt. Egyszer, csup�n mer� h�napokkal ezel�tt, leny�lhatott volna az �gb�l �s let�phette volna tet�t az �p�letr�l. �rz�kel�k komplex sorai hat�rozhatt�k volna meg az Agori vagy b�rmilyen m�sik szem�ly vagy t�rgy helyzet�t, amit egy vil�gnyi t�vols�gb�l keresett. Egyetlen l�p�ssel sok ki�nyi utat tehetett meg.

�gy �rezte, ez egy eg�sz �lettel ezel�tt volt. Akkor elm�je �s szelleme m�g a m�rn�ki tudom�nyok csod�j�ban �lt, ami vagy 40 milli� l�b magasra tornyosult a leveg�ben. �m k��zt�k abb�l a testb�l �s sz�m�zt�k Bara Magna sivatagi vil�g�ra. Ha nincs az �let Maszkj�nak ereje, amit viselt, most m�g teste sem lehetne. M�g �gy is, csak kicsit t�bb, mint h�t l�b magas volt, sebezhet� a f�jdalommal, �hs�ggel �s szomjaz�ssal szemben, �s elv�gva a hatalomt�l, hogy vil�gokat rengessen meg.

H�t l�b magas, t�n�d�tt Mata Nui, t�nyleg ut�lok alacsony lenni.

Bara Magna t�bb �rtelemben is meglepet�s volt Mata Nuinak. Bar�tokra lelt az itt �l� Glatori�nok �s Agorik k�z�tt. Bevont�k k�zdelm�kbe a fosztogat� Skrall �s csontvad�szok ellen. M�g arra is tal�lt bizony�t�kot, hogy alkot�i, a Nagy L�nyek valaha ez a homokot tapodt�k.

A bizony�t�k r�sze volt az az �rme, amit egy Agori guber�l�, Berix tal�lt. Olyan f�mb�l k�sz�lt, amit, mint mondt�k, �szakon b�ny�sztak, �s a mint�zat az �rme fej�n megegyezett azzal, ami a Skrall pajzson tal�lhat�. Els� l�t�sra �gy festett, mint egy csom� �sszek�t�tt vonal. �m ahogy Mata Nui egyre t�bbet tudott meg err�l a bolyg�r�l, k�l�n�sen a Nagy L�nyekr�l �s az alkot�saikr�l, r�j�tt, hogy a mint�zat sokkal t�bb volt, mint dekor�ci�. Ez nem csak m�alkot�s vagy valami absztrakt fogalom jelk�pe volt. Ez egy t�rk�p volt.

De vajon, t�n�d�tt, minek a t�rk�pe?

A v�lasz egy Crotesius nev� Agori sz�vess�ge folyt�n �rkezett meg, aki elmondta, hogy egy kudarcba fulladt exped�ci� tagja volt, ami �szak fel� indult felkutatni az "�tveszt� V�lgy�t". An�lk�l t�rtek vissza, hogy megtal�lt�k volna, de egyik t�rsuk, Tardok, �jra elment, hogy folytassa a kutat�st. Mata Nui elhat�rozta, hogy megkeresi a v�lgyet �s kider�ti, mi lehet az �tveszt� sz�v�ben.

Most ez a k�ldet�s ide hozta �t: egy ajt�k n�lk�li er�dh�z egy �ri�si k�labirintus k�zep�n. Hetekig tart� utaz�s �s sok-sok vesz�ly ut�n, �jabb rejt�llyel szembes�lt, egyszer� megold�s n�lk�l.

--A Nagy L�nyekre, elegem van ezekb�l,-- d�rm�gte Mata Nui. Hangja visszhangot vert a v�lgyet k�r�lvev� cs�csokon.

Hihetetlen, de a v�lasz meg�rkezett. A szavak az er�db�l j�ttek, b�r senkinek nem volt jele, aki kimondhatta volna �ket. Suttog�sk�nt �sztak �t laveg�n, olyan halkan, hogy kis h�j�n elnyomta �ket a szell� susog�sa.

--Mit keresel?--

Mata Nui tett k�t gyors l�p�st el�re �s feln�zett az er�dre. --Bej�ratot.-- mondta.

Hossz� cs�nd lett. Azt�n a hang megism�telte: --Mit keresel?--

--Be szeretn�k menni,-- v�laszolta sokkal hangosabban Mata Nui. --de nem l�tok r� m�dot, hogy megtegyem.--

Ez alkalommal a hang nem habozott felelni.

--Mit keresel? Mi a terhed? Mi hoz neked �letet, �s hal�lt?--

Teh�t nem k�rd�seket tesz fel, gondolta Mata Nui, hanem rejtv�nyekkel zavar �ssze. Ez az er�d, �s az �tveszt�, ami k�r�lveszi, �gy van tervezve, hogy t�vol tartson mindenkit, aki �n�s �rdekb�l haszn�ln� a Nagy L�nyek hatalm�t. Teh�t ha itt nem adok helyes v�laszt...

Megengedte mag�nak, hogy elt�n�dj�n azon, vajon Tarduk eljuthatott-e id�ig, �s ha igen, rossz v�laszt adott-e? �s akkor, mi van? Fel�ll�tottak-e a Nagy L�nyek csapd�kat, hogy elpuszt�ts�k a lehets�ges betolakod�kat? T�nyleg ilyen k�ny�rtelenek lettek volna alkot�i?

Mit keresek? Ez egy nagyon j� k�rd�s, ismerte be. Amikor el�sz�r Bara Magn�ra j�ttem, mind�ssze ki akartam innen jutni �s megmenteni a n�pemet ellens�gem, Makuta gonoszs�g�t�l. Nem tudtam, hogy az eredetem ehhez a helyhez k�t�dik. Nem tudtam, hogy itt olyan k�rd�sekre tal�lhatok v�laszt, amiket soha nem tettem fel.

Mata Nui le�lt f�ldre �s r�meredt az er�d k�fal�ra. Sok gondolatra lesz sz�ks�ge, hogy v�laszt adhasson erre a k�rd�sre.

���

--Hol lehet?-- k�rdezte Kiina. �pp Bara Magna sivatag�nak d�n�i k�z�tt �llt, szemeit az �szaki hegys�gekre szegezte. --Mostanra vissza kellett volna t�rnie.--

Mellette Ackar b�lintott. --Tal�n. De nem tudjuk, milyen messzire kellett utaznia, vagy hogy mit tal�lhatott.--

--Vagy hogy mi tal�lhatta meg �t,-- tette hozz� mogorv�n Kiina. --Vele kellett volna maradnunk, nem sz�m�t, mit mondott.--

�k ketten harcosok voltak, �s Mata Nui legk�zelebbi bar�tai. Seg�tett nekik megszabad�tani a falvaikat a Skrall fenyeget�s�t�l, de nem maradt itt megv�rni a k�sz�neteket. R�viddel azut�n, hogy a falvak megegyeztek, hogy egy �ri�sv�ross� egyes�lnek, Mata Nui elindult, hogy lenyomozza Berix �rm�j�nek eredet�t. Ackar �s Kiina, kieg�sz�tve egy m�sik harcossal, Gresh-sel �s Berixxel vele tartott.

Az �t telve volt vesz�lyekkel, a harcok pedig �d�zak voltak. Miut�n Berix s�lyosan megs�r�lt, Mata Nui ragaszkodott hozz�, hogy a t�bbiek forduljanak meg �s t�rjenek vissza a sivatagba. Ackar azzal �rvelt, hogy Mata Nuinak t�l vesz�lyes egyed�l folytatnia az utat, de � hajthatatlan maradt.

--Nem, bar�taim,-- mondta. --R�tok itt van sz�ks�g, a n�petekn�l. A visszautat magamnak kell majd megtal�lnom.--

Most m�r hetek �ta, hogy nyom�t sem l�tt�k. Ackar ugyanazt az aggodalmat �rezte, mint Kiina, de nem l�tott r� okot, hogy m�g jobban elrontsa a kedv�t.

--Hinn�nk kell benne, hogy tudja, mit csin�l. Nem ez az els� alkalom, hogy egymaga megy el,-- eml�keztette. --Legut�bb, ez mentette meg az �letedet.--

--Rendben,-- mondta Kiina. --Sz�val tartozok neki... �s �n mindig megadom a tartoz�saimat. Veled vagy n�lk�led, �n ut�na megyek.--

Ackar tudta, van n�h�ny dolog Bara Magn�n, amivel senki sem vitatkozhat: egy felb�sz�lt Skopio, egy �hes scarabax bog�r raj, �s Kiina, mikor elhat�rozta mag�t.

Mellette, elj�tt a pont, ahonnan Mata Nui igaz bar�tj�nak lenni nem jelentette, hogy minden esetben tiszteletben tartott�k a k�v�ns�gait.

--Ok�,-- mondta. --Beszerzem a k�szleteket. Te tal�ld meg Gresht. � is vel�nk akar majd j�nni.--

Ackar f�lig elfordult, de Kiina kiny�lt, hogy meg�ll�tsa �t. Amikor visszafordult, val�di f�lelmet l�tott a szemeiben.

--�gy gondolod, j�l van?-- k�rdezte. --�gy �rtem, nem k�pes... tudod... k�pes r�?--

--Ha b�rki vissza tud j�nni azokb�l a hegyekb�l egy darabban, az Mata Nui.-- v�laszolta Ackar. --Sz�val tegy�nk r�la, hogy ott legy�nk �dv�z�lni �t.--

���

Mata Nui m�r �r�k �ta b�multa az er�d k�fal�t, fej�ben forgatva a k�rd�seket. Tov�bbl�pett onnan, hogy meg pr�b�lja j�solni a helyes v�laszt az els�re, �s ink�bb a m�sodikra koncentr�lt.

Mi a terhem?

Ez k�nny� volt: elhagyott egy univerzumot, tele olyan l�nyekkel, akik t�le f�ggtek. A Toa �s a Mator�n hajland� lenne fel�ldozni az �let�t �rte. Az � gondatlans�ga tette lehet�v�, hogy a gonosz bitorolja az uralmat az otthona f�l�tt �s sodorjon vesz�lybe minden ott �l�t. Most itt volt Bara Magn�n, b�rmif�le t�mpont n�lk�l arra n�zve, hogy tehetn� �jra rendbe a dolgokat; od�ig s�llyedve, hogy �rj�t� rejtv�nyeket pr�b�ljon megfejteni. Ez m�r t�bb volt, mint frusztr�l�. A k�teless�ge az, hogy megmentse a n�p�t, �s � meg k�zben az idej�t pazarolja ilyen—

V�rjunk csak, gondolta. K�teless�g... a k�teless�g az, ami hajt engem, a felel�ss�g, amit az univerzumom n�pe ir�nt �rzek. A k�teless�g a terhem!

Hirtelen minden vil�goss� v�lt. A Nagy L�nyek megtan�tottak neki h�rom --er�nyt--, ami szerint neki �s a Mator�nnak, akit v�delmezett, �lnie kellett. Ezek voltak az egys�g, a k�teless�g �s a v�gzet. Ha a v�lasz a m�sodik k�rd�sre a k�teless�g volt, akkor tal�n...

Mata Nui fel�llt. --Amit, keresek, az... az egys�g!-- ki�ltotta.

--Mi a terhed?-- k�rdezte a rejt�lyes hang.

--K�teless�g.-- v�laszolta Mata Nui.

--Mi hoz neked �letet, �s hal�lt?--

Ugyanaz, ami minden �s mindenki m�snak is, gondolta Mata Nui. --V�gzet,-- mondta.

�gy t�nt, az er�d k�zep�nek k�kock�i a szeme l�tt�ra puhulnak meg �s olvadnak �ssze. �gy nyolc l�b magas, n�gyzetforma ny�l�s jelent meg az �p�let alapj�n�l. Azt�n a k� �jra k�v� v�lt, �s a kapu most m�r a hely�n �llt.

Mata Nui r�pillantott Clickre, a scarabax bog�rra, akivel Bara Magn�ra �rkez�se sor�n ismerkedett �ssze. Most a v�ll�n �lt, de jelen pillanatban nem t�nt t�l boldognak emiatt.

--�gy n�z ki, mint egy megh�v�s,-- mondta Mata Nui. --Mit gondolsz?--

A bog�r, nemtetsz�se biztos jelek�nt, d�h�sen csattogtatta r�g�it.

--Gondoltam, hogy ezt fogod mondani,-- v�laszolta Mata Nui. --Nos, sajn�lom, �reg bar�tom, de nem az�rt tett�k meg ezt a hossz� utat, hogy idekint �lldog�lljunk.--

Mata Nui bel�pett a toronyba. F�lig-meddig arra sz�m�tott, hogy egy m�sik labirintus lesz idebent, de pont az ellenkez�je volt igaz. Egy lefel� vezet� l�pcs�sor v�rt r�, de m�s kij�rat nem volt. K�szenl�tben tartva kardj�t, leereszkedett a l�pcs�n.

�gy t�nt, napokig haladtak lefel�, kanyarogva k�rbe �s k�rbe, v�g n�lk�l. Azt�n Mata Nui elkezdte �rezni a h�t, aminek egy els�pr� hull�ma majdnem led�nt�tte �t a l�b�r�l. Rosszabbodott, ahogy m�lyebbre �rt, de � elt�k�lten foltatta �tj�t. V�gt�re is, nem volt m�r v�laszt�sa.

Amikor v�gre el�rte a l�pcs� alj�t, kellett neki egy pillanat, hogy befogadhassa a hihetetlen l�tv�nyt. Egy hatalmas kamra ny�lt el el�tte, mindenf�le berendez�s n�lk�l. A padl� k�zep�n egy l�vamedence volt, forrva, bugybor�kolva �s v�r�sen izzva.

�s f�l�tte, fejjel lefel� �s megl�ncolva, ott l�gott Tarduk.